Szente B. Levente verse

 

 

Mitől leszünk mi

 

 

merészül szószátyár

majdnem meggondolatlan megmondásokkal

futok össze nap mint nap

 

azt hallom jön idő amikor azzal foglalkoznak

az emberek hogy levadásszák azokat akik

jelenlegi világunk romlását előidézték okozták

nem lesz kímélet – hangoztatják

akik a legcsekélyebb módon vettek ebben részt

embertársaik árulásában s hogy azoknak sem

akik pénzt kaptak a félretájékoztatásért

az irgalom semmilyen formáját nem kapják meg

és az a világ pedig hamarosan itt lesz

 

mondom ilyenkor

akkor mitől leszünk mi

mindannyian ezeknél is különbek

 

egyre félelmetesebb

ahogy mindig kinevetnek

 

 

 

In memoriam Búvópatak

 

 

Képzeletemben a Búvópatak még mindig megjelenik. Elvégre is örökzöld ág az idő. A volt az van. – írta Baán Tibor költő, kritikus 2022-ben, amikor húsz év működés után megszűnt a folyóirat. Nehéz körülmények között született, és a világ nagy útvesztőjének a korában köszöntött rá a vég. Sokan beszélnek időtlenségéről, maradandó értékeiről, amelyre napjainkban lenne a legnagyobb szüksége a magyarságnak. Sokan vallják, hogy igaz missziót töltött be a lap, és igazi küldetése volt, amit teljesített nemes lélekkel és tiszta hittel, magas minőségben.

Ahogy Bertha Zoltán irodalomtörténész, az MMA rendes tagja fogalmazott, ez a húsz év nem vész kárba, fényes sikerrel és eredménnyel, a magyar kultúra fenntartásában elévülhetetlen érdemekkel vonul be a magyar irodalom egészének jelenkori történetébe, és a kortárs folyóirat-történetbe egyaránt! Az interneten az összes szám elérhető, olvasható, visszakereshető - sok értékes írást lehet majd később is, akármikor idézni, emlegetni.

A lapot kiadó Búvópatak Alapítvány 2024. szeptember 5-én megszűnt, a végelszámolási eljárás jelenleg is zajlik. Teljes iratanyagát a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Vármegyei Levéltára vette át. Ezt a weboldalt magánszemélyként – amíg csak lehet – tovább üzemeltetjük, hogy a Búvópatak egykori olvasói és szerzői, az érdeklődők bármikor látogathassák, hogy itt is megtalálják az összes lapszámot, ne csak az OSZK digitális archívumában, hogy felidézhessék a Búvópatak-estek hangulatát, emlékezetben tartsák a csodát, amelynek részesei voltunk…

Dr. Tusnády László költő, az irodalomtudományok kandidátusa így búcsúzott a folyóirattól: „A Búvópatak tiszta forrás vizét viszi tovább a suhanó időben. Küldetése szép és nagy volt. A maga részéről teljesítette, de értékeivel felfénylik majd a távoli pontokról is, élet vize (ab-i-hajat) lesz belőle. Töretlen hittel végzett munkánk nem csupán boldog emlék, hanem ihlető erő marad a számomra.”

 

A lap egykori készítői

 

 

Matolcsy levele

Kiegészítő információk