Ádám Tamás versei

 

A Császár borozója

 

Három művészi csel lazán, szerényen,

a kapus nyálkás pocsolyába huppan,

Albert áll csípőhöz ragasztott kézzel,

borozója felmosott kövén csusszan.

 

Ital kérdése, a lépcsőn lemenni

vagy feljönni könnyebb. Poharakat mos

a Császár, gólját nem tudják feledni,

néhány részeg szurkoló indulatos.

 

Aki lajbiban jött, eleve gyanús,

pislog a százwattos halogén égő,

homlokról csöpög az olvadó faggyú.

 

A mélabút kihasználom, üdítő

helyett fröccsöt iszom, picinykét sűrű

a buborék, arcom mégsem keserű.

 

 

Sportkocsma

  

Fecskék csüngtek a barna lambérián,

csak akkor nyílott később a csapdosó

szárnyú ajtó, ha égetett a hiány,

a huzat rágott poszterbe harapott.

 

A sarokban Kálmán halványrészegen,

bástyát áldozott, a csel igen gyanús.

Bús kártyalapokról az Ősz méreget,

rablóulti, gyors redurchmars zárásul.

 

Lila fű nőtt, azon táncolt Törőcsik,

meg az asztalon, szorongtak a társak,

betörte fejét, mennyben erősödik.


Ritka csapatkép takarta a falat,

kimaradt mindegyik másodhegedűs,

válogatott halottak, rém keserű.

 

 

Sztrapacska Gemerrel

  

Pár könnyed lépés csak a szlovák határ,

az Ipolyban a sást márnák fektetik,

fűzfát hasít a csukák fűrészfoga,

honvágyam már a hídon erősödik.

 

Majd átjutok az ellenőrzi ponton,

kopottas étkezde ajtaja nyílik,

a konyha séfjének köténye foltos,

ízes palóc szavaktól májam hízik.

 

Nyárfatányéron sztrapacska gőzölög,

a tetejére juhtúrót hintenek,

ettől még szakállad lehet tejfölös.

 

Fölöslegessé válnak a rejtjelek,

intünk hát, habzó, hűvös Gemert iszunk,

korsónk egyre nehezebb, alig bírjuk.

 

 

Merlot

  

Éppen a sikolytól hangos várbörtönt

nézegeted, borsódzik görnyedt hátad,

háborogva félreteszed a közönyt,

Siklóst elhagyod, eljutsz borhazába.

 

A Merlotról eszedbe jut a gyönyör,

aki összecsuklik, az is feltámad,

Villányban vörösbortól sosincs csömör,

 esküszóval tanúsíthatjuk páran.

 

Pap eres kezében sormintás kehely,

Krisztus vérét egyhuzomban lenyeli,

gigájukat fogják a ministránsok.

 

Bogrács alá gyújt paprikás kedvesem,

a babgulyást önfeledten keveri,

meleg lébe fulladnak a szúnyogok.

 

 

Radnai István versei

 

 

patkolt egek alatt

 

jó volt magyarnak lenni
mielőtt elemészt tűzében
büszke daccal örök nyelvében
élni amely a lelket tartja

jó volt magyarnak lenni
az örök fénybe vinni
a rokontalanságot

a barna rögökön megcsodálni

mely mindenkivel rokon mégis
akit befogad s aki befogadja
jó szóval takarja a fagy nádi farkas

sívó homokon szelet kavarnak

e huzatos földön vezet minden ösvény
borostyánt gyémántot selymet
hordtak cseréltek pattintott kőszerszámot
az utak itt metszették egymást és minket

jó volt magyarnak lenni
és egyenlő részekre
osztani a világot
s őrizni mennyei hegykoszorúban

mielőtt a tűz eléget
a mennybe vitetni koronánkat
hallom az angyalok szárnysuhogását
kék ruhában vár az ég királynője

akinek jó magyarnak lenni
fogadni büszke daccal érkezőket
akiknek dereka nem hajlik földi 

hatalomnak de odafönt letérdel

 

 


dante olvasása közben

                                             ki itt belépsz NE hagyj fel minden reménnyel


a történelem percek alatt
évszázadokat ugrik
boldog idők amikor
teréz anya volt leghíresebb albán

puskás őrnagy nem a rakéták
indító gombját nyomta gólt lőtt
hunor és magor nem gyűlölték
egymást követték a csodaszarvast

átszakadnak a háború gátjai
élvezettől robban a gázvezeték
polgárra népre szakad az emelet
láttam budapestet romokban kétszer

mitológiák és a védelmi ipar
urai láthatatlan karmesterek
kezükből üt és oszt a pálca
a zenekar végzi a piszkos munkát

a piramisokat és a kultúrát
a feje tetejére borítják

 

 

 

Vaclav Smil: Nagy átmenetek

 

Hogyan született meg a mai világunk, és mit tegyünk, ha sokáig meg akarjuk őrizni?

 

 

 

Figyelemre méltóan találékony faj vagyunk. Újra és újra megbirkózunk azzal a tengernyi kihívással, amit a korszakalkotó nagy változások támasztanak. Vajon így van ez napjaink kihívásaival is? Vagy ez már meghaladja képességeinket? Mit mond erről Vaclav Smil, akit a Foreign Policy a világ 100 legnagyobb globális gondolkodójaközé választott és Bill Gates is nagy rajongója a könyveinek?

 

Elgondolkodott már azon, hogy mitől működik a modern világ, s mindazon vívmányai, amelynek haszonélvezői vagyunk? Vaclav Smil sztárközgazdász, a storytelling nagymesterének könyve pontosan ezt feszegeti. Egyrészt arra keresi a választ, hogyan küzdött meg az emberiség azokkal a társadalmi, demográfiai és gazdasági változásokkal (ahogy ő fogalmaz, a nagy átmenetekkel), amelyek mentén a ma világa létrejött. Másrészt azt kutatja, hogy a modern kor vívmányai hogyan határozzák meg mindennapjainkat és jövőnket. Smil a nagy kérdésekre nagy válaszokat ad, nem jól csengő, megtévesztően egyszerű magyarázatot. Összefűzi a tudományágak eddig elért eredményeit, hozzáteszi saját kutatásait, és ezek együttese révén ad képet arról, miként működik a modern világ és melyek napjaink legnagyobb kihívásai. Ez a könyv kötelező olvasmány azoknak is, akik mérvadó véleményt akarnak olvasni arról, miként biztosítható mindenki számára a harmonikus, fenntartható jövő.

Smil úgy látja, hogy mai világunk négy alapvető átmenet – a népesség, a mezőgazdaság, az energia, a gazdaságok – kölcsönhatása nyomán alakult ki, és ezek formálják az ötödik nagy átalakulás, környezetünk jövőjét. Alapos és lelkiismeretes tudós révén megvizsgálja az eredetüket, nyomon követi a fejlődésüket, a haladásukat és a terjedésüket, bemutatja a pályáikat, a kölcsönhatásaikat és a következményeiket. Mindezt lebilincselő történeteken keresztül, ugyanakkor számszerűsítve és megcáfolhatatlan adatokkal alátámasztva elképzeléseit. És mivel számos változót, folyamatot és eredményt vizsgál, ezért egyszerre képes megvilágítani azt, hogy milyen messzire jutott el eddig az emberiség, és azt is, hogy milyen sok tennivalónk van még. Ráébreszt bennünket például arra, miként befolyásolja a népességszám mai átalakulása az emberiség élelmezését. Azt gondolnánk, hogy fejlett társadalmainkban, ott, ahol csökken a termékenységi arányszám és nő a gyermektelen párok aránya, alacsonyabb lesz az élelmiszer-fogyasztás, csökken az energiafelhasználás a mezőgazdasági termelésben, és enyhülnek a mezőgazdasági terhek. Csakhogy ennek pont az ellenkezőjetörténik! S hogy miért? Mert az átmenetek egymásra gyakorolt hatásai jóval kiszámíthatatlanabbak és bonyolultabbak annál, hogysem egyszerű modellekkel leképezhetők legyenek.

Tény, hogy azok a társadalmak, amelyek már átestek a nagy átmeneteken, a gyökeresen eltérő népességdinamika, az élelmiszerfeleslegek (és a pazarlás), a bőséges energiafelhasználás és a bővülő gazdasági lehetőségek korszakába lépnek. A világ más részein ugyanakkor százmilliók kénytelenek nélkülözni a modern civilizáció előnyeit. Egyet kell értenünk Smillel abban, hogy a jólét globális kiterjesztése ezért alapvető erkölcsi kötelességünk. Példátlan kihívást jelent azonban, hogy ezzel egyidejűleg a globális civilizáció energetikai alapját is megváltoztassuk, és áttérjünk a fosszilis energiaforrásokról (a szénről, kőolajról) a megújuló (zöld) energiaforrásokra. Némi bizakodásra ad okot, hogy történelmünk során többször is képesek voltunk a növekedést hajszoló fejlődési modell számos negatív aspektusát elviselhető szinten tartani. (Ilyen volt például az ipari forradalom időszaka.)

Mai gazdaságaink működtetésére azonban mindezidáig nem sikerült olyan módot találnunk, amely képes lenne garantálni egyetlen létező bioszféránk, Földünk hosszú távú megőrzését. A legjelentősebb kihívásunk ma kétséget kizáróan a globális felmelegedés és legaggasztóbb következményeinek mérséklése. Lehetséges lenne, hogy ez a kihívás már meghaladja a képességeinket?

Vaclav Smil könyve cseppet sem elvont okoskodás, hanem empirikusan alátámasztott, részletgazdag és olvasmányos „történet”, amely a civilizációnk múltjának megértése által talán annak jövőjét is segít jobban megérteni. Hiánypótló mindazok számára, akik felelősséget éreznek az emberiség sorsáért, és kíváncsiak arra, mi a kulcs a jövő kihívásainak lehetséges megoldásaihoz.

 

Vaclav Smil cseh származású kanadai közgazdász, a Manitobai Egyetem professor emeritusa, a Kanadai Királyi Társaság és az Order of Canada tagja, több mint 40 könyv és 500 tanulmány szerzője.

 

A Nagy átmenetekcímű kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.

 

 

 

Kiegészítő információk