Alvó emlékhely
Fülöp Zsuzsanna
Alvó emlékhely – Magyar templom ébresztése francia földön
Meglepően sok honfitársunk fog vándorbotot, vagy ha azt nem is, mert a gyaloglás eléggé igénybe veszi az ember fizikumát, vonattal, autóbusszal, személykocsival indul útnak, lelki felüdülést keresve, felejtve a napi politikát, amely mostanában igencsak megviseli a hétköznapi embert, és százezrek határoznak úgy: zarándokútra megyünk!
E sorok írójának nem légből kapott megállapítása ez, csak az utazási irodák kínálatát kell megnézni meg azt, hogy félévre-évre előre le vannak foglalva az utak közeli és távoli szent helyekre, Mátraverebélytől Csíksomlyón, Lourdes-on keresztül a mexikói guadalupei Mária-kegyhelyig.
Fontos lenne azonban keresztény magyar jövőnknek is hangsúlyt adni, mert a mai Európa nyugati fele sok kivetni valót talál rajtunk – tévesen. Pedig lenne mód arra, hogy megmutatkozzunk és végre értékeljék ezer évet meghaladó államiságunkat mindazok, akiknek láthatóan fogalmuk sincs arról, kik vagyunk.
Erre szolgálna egy buzgó magyar zarándoklat a francia föld közép-déli régiójának középkort idéző kicsiny faluközösségébe, egy Saint-Simon nevű helységbe. Aki Santiago de Compostela felé letérne a Lyon-Clermon Ferrand-Bordeaux útvonalról, kis segítséggel megtalálná Aurillac városát meg mellette a falucskát, s annak neoromán katolikus plébániáját.
Saint-Simon az a hely, ahol az első ezredév pápája, II. Szilveszter meglátta a napvilágot. Gerbert, mert eredendően így hívták, gyermekkorát pásztokordással töltötte, szülei juhait őrizte a hegy lankáin. Belőle vált a világ egyik legtehetségesebb, tudós hírében álló főpásztora, mert egyéni életútjának végső állomása a pápai trón lett.
S nekünk magyaroknak máris dereng egy középiskolai történelem óra, amikor a magyar régmúlt eseményeit tanították, tényeket legendákba ágyazva, amelyek sok igazságot tartalmaztak. Egyik ilyen történet Hartvik győri püspöké, akinek írását végül a Vatikán Szent István királyunk hivatalos életrajzának fogadott el.
S máris kezdődhet a magyar történet, amely II. Szilveszter pápához köt bennünket. Előbb azonban nézzük életének állomásait, mégpedig egy magyar festő, Szinte Gábor ecsetjén keresztül.
Gerbert-t a szülei a szomszédos városka, Aurillac ferences kolostorába küldték tanulni, ahol nagyon hamar megmutatkozott éles esze és kiváló egyénisége. Felnőtt korában Gerbert d’ Aurillac néven ismerték az egyetemeken, amelyeknek hallgatója volt. Még arab egyetemre is járt, s tőlük sok újdonságot vett át és honosított meg Európában, amely akkoriban ismeretlen volt a mi kontinensünkön.
Kiválósága nem maradt titokban, a német-római császárok udvarába került, s ahogy életrajzai megjegyzik, az Ottókat (I. II.) szolgálta, végül pedig III. Ottónak, a fiatal császárnak lett nevelője és szívbéli jóbarátja. Reims-i püspökség, ravennai érsekség után ő ültette a pápai trónra.
A magyar művész, aki tisztelte e nagy egyéniséget, kutatásba kezdett, hogy amit csak lehet, megtudjon róla. II Szilveszterről kiderült, hogy tudott rólunk és nagyra becsülte a Skythák országát, és így a festőművész ajándékul felajánlotta a falucska lakóinak, hogy tisztelete jeléül festményekkel látja el a pápa falujának belső fehér falakkal álló szentegyházát.
Hatalmas munka kezdődött, amelynek eredményét a falakra applikált csodálatos festett pannók bizonyítják: igazi képeskönyv, csupán lapozni nem lehet, de minden darabja kerek történetet mesél el.
Ha sorban megyünk az oldalfalak mentén, látjuk a fiatal Gerbert-t, aki a csillagok alatt őrzi a nyájat, majd a következő mutatja őt, mint diákot, aki a tudomány ösvényein halad, következnek papi útjának állomásai, és látjuk a francia történelem legdicsőbb királyi családjának a Capetingeknek indulását is, azaz Capet Hugó megkoronázását, mert ez Gerbert d’Aurillac javaslatára történt.
Közben neveli a fiatal Ottót, aki harmadikként lép a német-római császári trónra. Ők ketten egy szív, egy lélek. Megismerteti őt mindazzal a tudománnyal, ami neki már birtokában van: az arab számok, az abakusz, az ingaóra működése, a csillagközök mérésére alkalmas eszköz, az egyhúrú lant. S mindezt illusztrálva látjuk a pannókon.
A művész életet lehel az ezer év előtti figurákba, s a másik oldal falfestményeit nézve már itthon érezhetjük magunkat. Hartvik püspök legendája megelevenedik a szemünk előtt. Az első csodás pannó a franciáknak új, nekünk viszont már ismerős történetet indít. A pápa alszik, a mostanáig olvasott könyv kihullik a kezéből, tiarája a háttérben, de arab órája a feje fölött látható. Csodás alak, Gábriel arkangyal közelít feléje, szépséges, drágakövekkel kirakott koronát hoz neki, s ujjával még rá is mutat. A másnapi elhatározás ekkor dől el: két koronát kérő fejedelmi küldöttség érkezik (a lengyel és a magyar), s a korona csak egyiké lehet.
A következő festmény az eredményt mutatja: II. Szilveszter a magyar küldöttség vezetőjének, Asztrik érseknek nyújtja és Árpád-házi Istvánnak küldi ezt a gyönyörű ékszert, mint tudjuk, hűbéri eskü nélkül, apostoli kereszt kíséretében!
A képen a pápa jobbján a fiatal III. Ottó császár ül, hiszen neki is része van ebben a történetben, az ő jóváhagyása és biztatása járul hozzá a pápa döntéséhez. S mikor megkérdezzük, hogy ők ketten honnan varázsolták elő a mi Szent Koronánkat, nem tudunk megnyugtató választ adni, hiszen több elmélet létezik készítésével kapcsolatban. Egyet viszont büszkén mondhatunk: a miénk Európa egyik legrégebben használt koronája, s mi reménykedünk, hogy viszontagságaiból végleg hazatért.
A történet csúcspontja, későbbi szent királyunk megkoronázása: a festményen a szó, Esztergom, a hazánkat idézi, István fejére „mindjárt ráhelyezik” a koronát, mellette bajor Gizella, a felesége. A kép felső harmadában látjuk az Árpádok arany-ezüstsávos pajzsát, mellette az országot jelképező hármashalom-pajzs Szűz Mária koronájával.
A szentély negyedgömbjében koronánk Pantokrátor Krisztusa és a két főangyal, Gábriel és Mihály zománcképe tekint a hívőkre és még híres ferde keresztje is helyet kap e nagyszabású festményen.
II. Szilveszter és III. Ottó, e két bennünket támogató nagy egyéniség együttes célja Európa egyesítése volt, a Respublika Christianorum létrehozása, amely magasztosabb eszmék mentén történt volna, mint napjaink EU-törekvése. A fiatal császár tisztázatlan halála miatt meghiúsult mindez, s a török birodalom tört utat magának.
A festőművész intuitív megoldásai révén magyar arcok is kerültek a pannókra: unokája a pásztorfiú Gerbert modellje, Capet Hugó királynéja a művész szép felesége, saját magát Ottó császár nevelőjeként festette meg.
S véletlenül a falucska plébánosa, Bruel atya is helyet kapott az egyik festményen: barna kapucnis alakját a szentelési ünnepen (2005. június 25-én) nagy csodálkozással fedezték fel a falu lakói: Nézzétek, Bruel atya! Igaza lett! Megjósolta, hogy messziről jött művész festi ki a templomunkat…
Szinte Gábor művész úr csodálkozott a legjobban: ecsetjét láthatatlan kéz vezethette, Bruel atyát ő maga is csak saját festményén látta először!
Biztatom olvasóimat, ne kerüljék el a kis falut, hanem ébresszék fel a Saint-Simon-i csendben alvó múltbéli történetet a magunk és a francia-magyar kapcsolatok javára.
*
Az illusztrációk Szinte Gábor - Szelényi Károly: II. Szilveszter, a tudós című kiadványából valók
Kuti József versei
Vajon az ártatlanság kora
Vajon az ártatlanság kora
létezik, ha ennyi időt leéltem
vajon a kezembe rakott szív, ami
értem dobban létezik
vajon az árnyak a falon
mint a múlt jelölése létezik
vajon az út
amin nincs akadály és
fény van a fényben
mely vezet létezik
vajon az ölelés mely
semmit nem akar és
minden bánatot betakar létezik
vajon a születés
tisztalappal átok nélkül létezik
vajon a jelen jelölése
érzelmek hálójával
gúzsba kötve létezik
vajon a beszéd tisztasága
vitában hol a parázs is
égeti a szavakat létezik
vajon létezik e a nyugalom
szaladva ölelve mikor a
kar semmit nem takar
vajon létezik e az ágy mely
megpihen a
megszokott szobában és
enged néha engem is pihenni
vajon létezik e a halál
jegyben járva az új élettel
vajon létezik e a
tűz mely mindent ölel
és a születés illatát hozza
a szél mindent megadva
betakarva pihenve nevetni
vajon létezik e
a cél és
vajon merre van
Türelemmel harcolni
türelemmel harcolni szeretni
mindenhez már
hűtlenek a szavak
szörnyű szavak
eleven állatként pusztítottak
múltat és jelent
mindent elvadítottak és
a gondolat vajon
lehetek e saját halálomban
mások vigasza
az összes szó
érként táplálja a
folyót mely
átszakította a létezés és
nem létezés gátját
azt kívánom a
szívünk legyen foglalt a
kezünk azt a papírt gyűrje
életünk végén
melyre nem kerül semmi se
még a csend is halott
abban a pillanatban csak
az álmok csörömpölnek
abban a szobában szüntelen
senki nem kérdez
mert nincs kit a
túlsó part fénye világít
már nem lehet
semmit jóvá tenni
követelni csak
úszni úszni úszni
Most kell a béke!
Amiért az EU a háború őrületétől meg kell szabaduljon
Szemelvények
Michael von der Schulenburg* beszédéből, melyet az idei húsvéti békemenetek alkalmából tartott Berlinben és Nürnbergben.
………………..
Ma a húsvéti békemeneteknek nagyobb jelentősége van, mint eddig. A világ ugyanis egyre inkább elmerül háborúkban, fegyveres konfliktusokban…..
Az EU különösen érintett ezen fejlemények miatt , hiszen majdnem minden ilyen konfliktus a közvetlen közelében zajlott, vagy zajlik éppen…. (Örményország, Azerbajdzsán, …Libanon, …Líbia, …Irak stb.) Ráadásul a legtöbb ilyen konfliktus vagy a Nyugat katonai beavatkozása folytán jött létre, vagy mélyült el.
Most éppen a Gázában folyó háború jelenti a legújabb történelem legrémesebb gyilkolászását ártatlan emberek kárára. Az egész Közel-Kelet …lángokba borulhat innen kiindulva. Ez igen jelentős hatással lehet az európai biztonságra. Sem az USA, sem Kína nem érzékelheti mindezt, hiszen a közvetlen szomszédságukban hasonló konfliktusok nincsenek.
Ám a legfontosabb háború az európai biztonság tekintetében az ukrajnai. A II. Világháború óta ez a legnagyobb és legveszélyesebb háború, melynek során komolyan felmerül a nukleáris fegyverhasználat lehetősége. Egy háború, mely európai területen zajlik, és amelynél egyre kevésbé számíthatunk az USA vezető szerepére. …Egyre inkább egyedül vagyunk ezzel a háborúval.
Egyedül igazából azonban leginkább a felelős politikusok állnak… Ahelyett, hogy megkísérelnének mindent a veszélyek csökkentésére diplomácia, azaz tárgyalások útján, egy őrületes háborús logikát képviselnek, mely szerint Ukrajna győzelme Oroszország felett békét hoz el – mindezt éppen most, amikor egy katonai győzelem egyre valószínűtlenebb.
Most, amikor Európa számára minden idők egyik legnagyobb veszedelme közeleg, az EU-ért felelősök a józanságnak,. a politikai realizmusnak semmiféle jelét nem mutatják.
Számos reakciójuk politikai felelőtlenség, melyek immár az őrület határait súrolják.
……………
Ugyanis egy őrület az, ha a francia elnök NATO-alakulatokat küldene, elvárva, hogy úgy 60 000 katonát mozgósítsunk Európában. Ezzel közvetlenül váltana ki egy teljes európai háborút.
Őrület az, hogy …a német parlamenti viták inkább hasonlítanak egy hadüzenethez, mint felszólításhoz a tárgyalásokra, béke teremtésére.
Őrület az, hogy mindenki Oroszország legyőzéséről beszél, miközben Ukrajna teljes pusztulását elfogadja.
Őrület, hogy zöld politikusok el akarják hitetni velünk, hogy még akkor sem vagyunk veszélyben, ha a NATO Oroszország ellen nukleáris háborút fog vívni.
Őrület az, ha EU külügyminiszterek nem a diplomáciára építenek, hanem háborús lázban égnek, holott a feladatuk éppen az lenne, hogy megakadályozzanak fegyveres konfliktusokat, vagy ott oltsák a tüzet, ahol csak lehet.
…………………….
Őrület, hogy lassan ez a háború a 3. évébe fordul, holott teljesen világos, hogy Ukrajna nem fog győzni. Csak és kizárólag rengeteg ember élet az ára, ráadásul Ukrajna teljes összeomlásához fog vezetni.
………………………….
Világszerte eluralkodott az az őrületes nézet, mely szerint konfliktusokat csak katonai erőszak alkalmazásával lehet megoldani, nem pedig diplomáciával.
Őrületes, hogy a biztonságunkat egyre kiterjedtebb fegyverkezéssel
szeretnénk elérni …
Őrület azt gondolni, hogy a demokráciát és a jogállamiságot egyre több fegyverrel fogjuk megvédeni.
Az is egy őrület, hogy mindig erősebb és komplexebb fegyverrendszerek fejlesztését segítjük elő, melyek néhány perc alatt teszik lehetővé a földi élet teljes megsemmisítését.
Őrület, hogy ezekben az időkben a fegyverkezést ellenőrző nemzetközi szerződéseket, melyek a hidegháború idején a világ biztonságát szolgálták, úgy, ahogy van, felmondtuk.
Őrület, hogy az egyre mohóbb fegyvergyártó ipart mindennemű erkölcsi, illetve emberi vonatkozásától, kötelmeitől megszabadítottuk, ráadásul még EU pénzekkel támogatjuk.
…………………..
Ezek után pedig helyet adunk egy végzetes fejlődésnek, mely a megoldásokat a mesterséges intelligenciára bízza.
Azaz a háború és béke közötti választást, a Föld és az emberiség túlélését mesterséges intelligencia fogja szabályozni.
………………..
Mit tehetünk egy ilyen őrületes helyzetben?
Elengedhetetlenül és azonnal szükségünk van a gyökeres változásokra, magunk, és kormányaink tekintetében. A béke európai politikája kell előtérbe kerüljön háborús őrület helyett.
Sajnos manapság nincs lehetőségünk olyan hatalmas békedemonstrációkat szervezni, mint például az iraki háború elején tehettük. Pedig ma az európai, illetve az egész világ biztonsága sokszorosan veszélyeztetettebb, mint 2003 táján volt.
Mégis van remény. Lassan mutatkozik egy bizonyos változás a véleményekben. A háborús uszítás média munkája ellenére Európa szerte egyre többen vannak, akik a háború folytatását és a további fegyverszállításokat ellenzik, a tárgyalások felvételét kívánják.
El kell érnünk, hogy ez a fordulat a béke irányába politikai erővé váljék. Ehhez pedig fel kell szólítsuk az európaiakat, hogy a közelgő választásokon a békére szavazzanak.
Michael von der Schulenburg 1948-ban született német nemesi családban. Tanulmányai után hivatásos diplomata lett, hosszú éveken át az Egyesült Nemzetek és az OSZE szolgálatában állt, különböző békemissziók ügyében számos országban tevékenykedett. Többek között hosszabb ideig Sierra Leoneban.
Az utóbbi években publicisztikával foglalkozik, a közelgő EU választásokra pedig a Sarah Wagenknecht által alapított szövetség (BSW) keretei között indul, de ennek a pártnak nem tagja.
Forrás: Die Weltwoche 2024. április 2. (Zollikon, Svájc)
Wikipedia
Németből fordította: Szutrély Péter