Levelek, vélemények

Bérczy József

2022. július 14.


 

 

Kedves Árpád!

 
Oly örömmel nyitottam ma a folyóirat borítékját! (Jött, ugye a postával.) Majd csodáltam a   szinte élő Tűzet, a borítón. Aztán lapoztam és lapoztam. Futtán előbb, rossz szokásom szerint. 
De végül, mintha halak volnának a súlyos és fájó szavak, Judit Asszonytól, és Tőled; fogtam ki őket a Patakból! 
Nézhetem, emlékezhetek...
 
Elmondtam Árnak is, telefonban, a délutáni oldalfektetése előtt. Elakadt a szó. 
Hogyan, miért?! 
Ő aztán máris menesztett, hogy nyújtsam ki a kezem. Legalább  pár tallér erejéig. Biztatásként, köszönetként. Kiadások lehetnek...
 
A BÚVÓPATAK egy korszak lett az életünkben!
 
Köszöntünk Árral  Mindenkit ott! Kaposvárott! Óh, a Búvópatak munkatársait! Csernák Bálint művész-kezét külön áldva.
Judit Asszonyt nagy-nagy szívvel!
Katának kézcsók!
 
Neked pedig, hálám és együttérzésem jeléül küldöm ezt a fordításomat a svédek egyik nagy koszorús  költőjétől, Verner von Heidenstamtól. 
A külsőleg is gyönyörű könyvét 2000 január 31-én kaptam apósomtól, a 60. születésnapom elébe. Itt van  velem a Hegyen. 
 
Mert hogy van egy berzsenyis verse, mégha egy másik században élt és írt is: 
VÉGÉN AZ ÚTNAK  a címe.
Az első sorában "embernek" mondja az embert, majdnem hogy "Hé, te!". De három sorral lejjebb "király"-nak szólítja.
 Mögötte a gondolat: minden ember a saját élete királya lesz! (Az elért bölcsességben.) 
S tudom, hogy Te az vagy: KIRÁLYA életednek!
 
Tessene a fordítás, itt alant: Ár lektorálta! 
 
Vale! 
Isten megáldjon, kedves Árpád!
 
 
 

Verner von Heidenstam

       VID VÄGENS SLUT

 

Vis, o människa, det  blir du först,

när du hinner till de aftonsvala

höjders topp, där jorden överskådas.

Konung, vänd dig om vid vägens slut,

vila där en stund och se tillbaka!

Allt förklaras där och allt försonas,

och din ungdomsriken hägra åter,

strödda än med ljus och morgondagg.

 

                        . . . 

 

Verner von Heidenstam

       VÉGÉN AZ ÚTNAK

 

Bölccsé, ó ember, akkor leszel,

mikor felérsz az est-hűs ormok

fokára, hol belátható a föld. 

Király, fordulj meg végén az útnak,

pihenj kicsinyt, és nézz onnan vissza!

Kiviláglik és megbékél minden,

és kél ott ifjúságod álomképe,

fénnyel és harmattal hintetten.

 

                   Svédből: Bérczy József 

                   Lektorálva Elisabeth Bérczy Bernström által.

 

Jegyzet: Verner von Heidenstam svéd író, költő, 1859-1940. Nobeldíj: 1916-ban. 

A költemény újra és újra olvasva a Szent György-hegyen, a költőnek a Bonniers kiadónál, Stockholmban, 1929-ben megjelent VALLFART OCH VANDRINSGÅR (ZARÁNDOKLAT ÉS VÁNDORÉVEK) című kötetében. bj

 

Hergár Eszter

2021. augusztus 18.


 

 

Tisztelt Csernák Árpád úr,

 

A Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi folyóirat megjelenésének 19. évfordulója alkalmából tartandó irodalmi estre szóló mellékelt meghívót köszönettel megkaptam. Sajnálattal jelzem, hogy a rendezvényen személyesen nem tudok részt venni. Engedje meg, hogy ezúton fejezzem ki őszinte elismerésemet a folyóirat által képviselt magas színvonalú kulturális tevékenységhez. Örülünk, hogy 2014-től támogatások nyújtásával segíthettük a folyóirat megjelentetését.

 

További munkájukhoz és a rendezvény sikeres megtartásához minden jót kívánok.

 

Üdvözlettel,

 

 

 

HERGÁR ESZTER

igazgató

TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS  IGAZGATÓSÁG

1054 Budapest, Szabadság tér 9.

 

 

Sz. Tóth Gyula – SZÜLETÉSNAPI KÖSZÖNTŐ

2021. augusztus 12.


 

SZÜLETÉSNAPI KÖSZÖNTŐ

 

 

A Búvópatak minden Kedves Munkatársának

 

a 19. Születésnapra szeretettel

 

 

Részlet a Búvópatak 16. Születésnapjára küldött köszöntőből.: „Csak kézbe veszed, átforgatod: a szántóföld és az Ég összeér, ember és állat összesimul a nyugtató víz partján, a távolban hegyvonulat pihenteti a szemet. Íme, az egység, a harmónia. A művészet által leképezve, megteremtve, közel hozva. A természet képi látványának atmoszférájában a mesteri szoboralakok élővé pezsdülnek.  És hol itt az ember? Lapozz bele, ott vagyunk. Benne az Egészben, az Egységben. Ne akarjuk ezt megbontani, ne akarjunk a természet fölébe kerekedni.” A 2018. augusztusi számról írtam ezt. Három év telt el azóta, de nem változik már a nóta, Heltaival dúdolva, az idei augusztusi szám borítóján Ország László napraforgói pihentetnek hajladozva. A Búvópatak minden száma művészi darab. Ezt üzenik ma is a lap alkotói: nem fölébe kerekedni a természetnek, de együtt emelkedni. Ezt erősíti Baudelaire is mellékelt versével.

 

 

Charles Baudelaire

 Élévation

Au-dessus des étangs, au-dessus des vallées,
Des montagnes, des bois, des nuages, des mers,
Par delà le soleil, par delà les éthers,
Par delà les confins des sphères étoilées,

Mon esprit, tu te meus avec agilité,
Et, comme un bon nageur qui se pâme dans l'onde,
Tu sillonnes gaiement l'immensité profonde
Avec une indicible et mâle volupté.

Envole-toi bien loin de ces miasmes morbides;
Va te purifier dans l'air supérieur,
Et bois, comme une pure et divine liqueur,
Le feu clair qui remplit les espaces limpides.

Derrière les ennuis et les vastes chagrins
Qui chargent de leur poids l'existence brumeuse,
Heureux celui qui peut d'une aile vigoureuse
S'élancer vers les champs lumineux et sereins;

Celui dont les pensers, comme des alouettes,
Vers les cieux le matin prennent un libre essor,
– Qui plane sur la vie, et comprend sans effort
Le langage des fleurs et des choses muettes!

(1857)

 

 

Fölemelkedés

Völgyek, tavak felett, a bércek büszke vállán
túlszökve, tengerek s zúgó erdők felett,
túl a napon, túl a felhők és éterek,
túl a szférák örök csillagöves határánál,

lelkem, vígan mozogsz a fényben odafent
s mint jó úszó, aki a vízben szinte röppen,
kimondhatatlan és férfias, nagy örömben
tombolva hasítod a mély-mély végtelent.

Repülj jó messzire, tisztítsa meg a földi
kóroktól szellemed a tiszta, magas ég
és idd, mint isteni italt, a menny tüzét,
amely a ragyogó kristályteret betölti.

Lerázva bánatok s a roppant unalom
fojtó ködét, mely az életet nehezíti,
boldog, ki repeső szárnyát csak kifeszíti
s már ott jár azokon a fénylő utakon!

akinek hajnali pacsirtaként a kék ég
felé lendül szabad és friss gondolata.
a lét fölött lebeg s magától érti a
néma tárgyakat és a virágok beszédét!

(Szabó Lőrinc fordítása)

 

 

Kiegészítő információk