A Búvópatak júliusi számának tartalmából


 

 

A Nap, miként a sör: ragyog, pezseg,

s a fellegek, miként a sörhabok

fodros-ruhás barokkos angyalok.

A lég a tarka rét fölött rezeg.

 

Lerészegít e nyári lázmeleg:

a július, miként az alkohol

a Mennybe ránt, bár lángoló pokol.

Fájdalmat űz, bár tőle fáj fejed.”

[…] – olvashatjuk Bozók Ferenc Nyárszonett című versében a Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap júliusi számában, amelyben a már jól ismert szerzők mellett több fiatal író (Sz. Kovács Péter, Jóna Dávid, Tajti Zoltán) is bemutatkozik.

Sz. Kovács Péter Tücsökzene című novellájában a nagyszüleinél tanyán töltött nyarakat idézi fel. „Nekem a vidék jelentette gyermekkoromban a mindenséget; nagyon szerettem az arany búzaszárak finom táncát, a búzavirág fenséges kékjét, a pipacstenger vöröslő szőnyegét a kalászok között; az alföldi táj magába édesgetett, mint egy valóságos, rendkívül gondoskodó anya, és én szívesen elmerültem a langyos tengerként megjelenő nyugalomban, vártam az estéket, lestem az örökifjú madarakat – a búbos banka egészen jó barátom lett, de nagyokat köszöntem a fecskéknek is -; olykor, amikor a papával elkarikáztunk a távoli faluba, megcsodáltuk a pózna tetején trónoló gólyát, a nyár egyik legfenségesebb madarát…”

Jóna Dávid verse (Dali) mellett egy megrázó erejű novellával (Cigánysoron) jelentkezik a lapban: „A cigánysoron lépdelsz, viszel valamit, pedig lehet, hogy elveszik tőled, mielőtt odaérsz. Mélyről kalapáló erő hajt, a sáros részeket, és az arctalan nézéseket kerülgeted. Túl lenni rajta. Ennyit akarsz. Bekerítenek a piszkos udvarok, a szétdobált autóalkatrészek, az egy ujjal félrehúzott nejlon függönyök.”

Tajti Zoltán Zebics című novellájának közlésével azt szeretnénk nyomatékossá tenni, hogy nem aszerint ítélünk meg egy szerzőt és művét, hogy az immár túlhaladottá vált „népi” vagy „urbánus” kategóriájába sorolható-e. Csupán a színvonal, a minőség számít; hogy jó írás legyen. Tajti novellájában egy korunkra jellemző, kétségekkel teli életérzés fogalmazódik meg, „modern” irodalmi eszközökkel.

Gyorsan változó világunkban eltűnnek a régi tárgyak és az ősi foglalkozások emlékét is eltakarja a feledés köde. Ilyen régen elfelejtett foglalkozás a révész is, mely már csak családneveinkben maradt meg. Pedig ha két-háromszáz évvel ezelőtt valaki Somogyból Tihanyba, Füredre akart utazni, Szántódnál meg kellett alkudni a révésszel.” – írja Szigeti Jenő a Kazinczy, meg a szántódi rév című dolgozatában, amelyben arról is szót ejt, hogyan gyűlt meg a baja a révvel Kazinczy Ferencnek, amikor Pálóczi Horváth Ádámot látogatta meg Szántódon.

A júliusi számban közli a lap Tusnády László Lelkünk tükre című tanulmányának második részét. „A nyelv, a zene gyökerei a lélek oly mélységeit érintik, hol egyre több a titok. Olyan, amellyel a tudomány nem tud mit kezdeni. Ez a mélység, a maga titkaival együtt egy-egy nép igazi tulajdona, elidegeníthetetlen része, jellemzője. A közösségé: mindenkié. Arany épp a népművészetünkből és régi irodalmunkból tudta ezt. Világos volt előtte, hogy történelmi viharaink, mily nagymértékben tépázták meg egész emberi létünket, valónkat. Nyelvünket is.”

Rónay László ELÁRVULT PANOPTIKUM című rovatában Tersánszky Józsi Jenő, a feltaláló címmel a XX. századi magyar prózairodalom legendás alakja elevenedik meg.

Prágaságom című elbeszélésében Lukáts János a száztornyú városba kalauzolja az olvasót. „Festőien csendes folyópart, halk, piros villamosokkal, a Klementinum a cseh tudomány fellegvára, négy utcára néz. A hídfő oszlopain bronzangyalok, közöttük a prágai vár alkonyi körvonala. Keresztülcsodálkozzák magukat a Mánes-hídon, a »budai oldalra«. Fenn tornyok, szem magasban a Károly-híd félgömb-pillérei, lenn, a vízen hattyúk, vadkacsák és barátaik tömege.”

Lengyel János kárpátaljai származású, fiatal kora ellenére érett, lapunkban is sokat publikáló író készülő regényének részletében fájdalmas humorral ír beilleszkedési nehézségeiről, és arról, hogy még mindig találkozik olyan magyar emberekkel, akik Kárpátalját összekeverik Erdéllyel (Elmélkedés Budapesten).

Rideg István dolgozatában Quo vadis, domine? címmel arról ír, hogy Körmendi Lajos, a tizenkét esztendeje elhunyt karcagi író, költő honnan indult el, és hová jutott az Istenhez vezető útján.

Ártalom ellen való énekek címmel Alföldy Jenő Agócs Sándor verseskönyvét (Lepkék a könyvtárszobában) mutatja be.

Petrőczi Éva derűs hangvételű tárcájában (Hurvínek visszatér) a jól ismert, kedves cseh rajzfilmfigurát idézi meg, mert egy, a környékükön megnyílt kisbolt tulajdonosának hanghordozásában, arcvonásaiban Hurvíneket véli fölfedezni.

 

Tenyeremben napfény

mező a bokámon

szél ül el hajamban

csak az eget látom

 

Erdőkön vízen át

sodor üde álom

Fecske röptén villan

nevetgél halálom – Czigány György Füttyszó című versén kívül Bozók Ferenc további versekkel (Szabadvers, Ismerlek Jézus) jelentkezik Madár János (Hazai föld, Keserű lélegzet), Péntek Imre (A kis Odett, A gyám, A zsákmány) és Agócs Sándor (Mindig tétje van, Ahogy sikerült) versei mellett.

 

*

 

Aki szeretne a lapra előfizetni, kérésre csekket küldünk. Az éves előfizetési díj belföldön 5000 Ft. Átutalással a Búvópatak Alapítvány 10918001-00000012-93920004 számlaszámára kérjük teljesíteni az előfizetést, megjelölve a pontos nevet és lakcímet is, ahová postázni tudjuk a folyóiratot!

Lehetőség van arra is, hogy - a készlet erejéig - egy-egy példányt vásároljanak meg, a lap ára 560 Ft + postaköltség.

Azoknak a külföldi olvasóinknak, akik a magas postaköltség miatt nem tudják megrendelni a Búvópatakot nyomtatott formában, 5000 Ft befizetése ellenében villámpostán egész évben megküldjük az aktuális lapszám elektronikus változatát. Az előfizetési díj befizetéséhez szükséges adatok:

Búvópatak Alapítvány

IBAN szám: HU62 1091 8001 0000 0012 9392 0004

BIC (SWIFT kód): BACXHUHB.

Ebben az esetben kérjük a név megjelölése mellett megadni az e-mail címet is, ahová várják a Búvópatakot!

 

Elérhetőségeinek:

Postacím: 7400 Kaposvár, Somssich P. u. 11-13. I/12.

Telefon: (82) 310 656

HONLAP: www.buvopatak.hu

Villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

Szeretettel a Búvópatak szerkesztősége

 

 

 

 

 

Share

Kiegészítő információk