A Búvópatak januári számának tartalmából

 


 

1789-ben a Berlini Királyi Ég-Visgáló egy üstökös megjelenését jósolta, ami borzongató babonás félelemmel töltötte el a világ-vége várókat. Az emberek, no meg a hírlapok egymást túllicitálva az üstököstől világkatasztrófát vártak és ezzel ijesztgették a könnyen hívő olvasókat.” - Szigeti Jenő Pálóczi Horváth Ádám, meg az üstökös címmel a tizenhatodik évfolyamába lépett Búvópatak kulturális és társadalmi havilap januári számában arról ír, hogyan cáfolta meg a Magyar Músában megjelent hosszú versében a nagynevű csillagvizsgáló jóslatát a szántódpusztai remeteségben élő, gazdálkodó földmérő. A több mint kétszáz évvel ezelőtti jóslat nem vált be, mint ahogy a sok utána következő, hasonló tartalmú jóslat sem. A világban most is rengeteg aggodalomra okot adó jelenség tapasztalható, ennek ellenére reménykednünk kell abban, hogy a jó erők győzedelmeskednek az újesztendőben is.

Boldog Gizella királyné címmel Cseh Gizella a MAGYAR NAGYASSZONYOK című rovatában I. István feleségének, az első magyar királynénak a sorsát mutatja be. „Gizella fontos szerepet vállalt a kereszténység magyarországi terjesztésében, számos ajándékot adott különböző templomoknak. Legfontosabb munkája nyilvánvalóan azonban a magyar koronázási palást, amelyet felirata szerint 1031-ben készíttetett a székesfehérvári Nagyboldogasszony koronázó templomnak. Ez a palást bizánci szövetből készült, amely az újabb vizsgálatok szerint eredetileg zöld színű volt piros mintával, ezt négy sávban aranyhímzés borította. Ezen szerepelnek István király, Imre herceg és Gizella királyné, akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli ábrázolása.”

Lengyel János Bibliotheca Pro Patria címmel a felvidéki Oros László nyugalmazott hadmérnök alezredessel beszélget, aki Felsőszeliben egy - ma már 7400 kötetet tartalmazó - magánkönyvtárat hozott létre.

Don Quijote Somogypagonyon című novellájában Lukáts János arról ír, hogy sokszor Don Quijoteként szélmalomharcot kell vívnunk a legközvetlenebb környezetünkben élő emberekkel, akár szomszédainkkal is. „Egy őrszem mozdulatlanságával feküdt a keskeny ágyon. Nyitott két szeme szinte keresztülfúrta az éjszakát. Mintha mozdult volna a világ, vagy amennyi a világból belefért a somogypagonyi éjszakába. Kirajzolódott egy hajdan volt feleség, egy megíratlan könyv, egy elkóborolt kutya, és a tudat, hogy még mindig nem járt Barcelonában. Megjelentek, aztán csöndesen ellebbentek, talán az álom vitte el őket, talán a töprengő ébrenlét.”

Az ELÁRVULT PANOPTIKUM című rovatban Rónay László irodalomtörténész Jékely Zoltán bolyongásai című karcolatában a népszerű író és műfordító alakját kelti életre. „Megvárta, amíg unokája elalszik, aztán Zrínyi Miklós eposzát kezdte olvasgatni. Otthonának érezte a régi magyar irodalmat, de a világirodalomnak is csodás üzeneteit hallgatta fordítás közben. Megint sorokat rótt egymás alá. Most a költő-hadvezér lett ihletője.”

Bányai Tamás Az oroszok ügye című novellájában a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának legsötétebb zugába kalauzol el bennünket, a forradalom leverése után, egy tizedrangú kiskocsmába, ahol nehezen megoldható konfliktusba kerülnek „az ideiglenesen hazánkban maradt” szovjet katonák és a csehó magyar törzsvendégei.

Pajti és az endorfinok című írásában Radnai István egy kimeríthetetlenül fontos témáról ír, a kutyák szeretetéről és hűségéről. „Amikor már eleget voltál otthon – úgy gondolja – odavezet a pórázhoz. Ismeri a szokásaidat, aláveti magát, boldog, ha megérted. Boldog, ha megért. A szavad járását ismeri, új szavakat tanul és nem lehet őt becsapni. Jó emberismerő. Elindulok vele a kapu felé, örül, a farkát csóválja, ugrál. Megérteti veled, hogy egyetért, boldog, ezt várta tőled. Megkérdezi, merre? Ha a szokott útvonalat választod, arra indul, ha megállsz valakivel beszélgetni, egy darabig vár. Leül engedelmesen, szólnod sem kell, tudja, mi a beszélgetés, hiszen beszélget veled is, elvárja, hogy szóljál hozzá. Társadalmi lény.”

Az OLVASÓLÁMPA című rovatban Siroky Olga Éneklés életre szólóan címmel Béres József Szép magyar ének című daloskönyvének második kötetét ajánlja az olvasók figyelmébe. „Joggal csodálkozhat bárki és teheti fel a kérdést: mit keres egy üzletember a népdalok, népénekek, egyházi énekek világában? Sajnos a mai modern világunk egyre kevésbé ismeri a valódi értékeket, nem ismerik elegen énekeinket, és még kevesebben »élnek velük«. Lassacskán elfelejtődnek a jól ismert dallamok, kikopik az együtténeklés vidám szokása a családokban, a baráti társaságokban.” – idézi a szerzőt.

Jelentés, tisztelettel címmel Sz. Tóth Gyula - ugyancsak a könyveket, írókat bemutató rovatban – a Magyar Szemiotikai Társaság kiadványát (Udvariasság – Szemiotika, művészet, irodalom, nyelv) lapozta fel. „A kommunikáció lehet udvarias, de udvariatlan kommunikáció is van. (Gyűjtésünkkel itt nem hozakodunk elő.) A kommunikációs szakok nem oldják meg az udvariasság tanítását. A szakmai iskolákban volt ilyen tantárgy: Illem – Etikett- Protokoll. Aztán szép lassan kommunikációvá alakult át. Esetünkben beérnénk az illemmel. Amikor a társas kapcsolatban állók tudnák alkalmazni a »kommunikációs tényezőket«, például felfognák a helyet, a témát, és a hozzá illő szerepet.”

 

Magadban: a szavakkal,

ez az igazi magány,

díszkapuk és kürtök, hajh

nem e lét színpadán.

 

Lelkeik mélyén kutatod,

mi ősarc, mi álca,

év év után – tudhatod,

elváshatsz hiába. […]” – Gottfried Benn Szavak című versét is közli a lap, melyet német eredetiből Bérczy József fordított.

Rajz- és szoborünnep Tihanyban címmel Péntek Imre képes beszámolóját olvashatjuk abból az alkalomból, hogy tavaly év végén Borsos Miklós emlékkiállítást rendeztek a szobrász 110. éves születésnapja alkalmából a Kogart-házban.

Vasvári Zoltán Hogy mindörökre meglegyünk címmel Tandori Dezső versére utalva a fényképezés, a képalkotás szépségét mutatja be.

Zsirai László (Titok), Kaiser László (Szólt egy hang), Ország Balázs (A Kis Pogány), Ádám Tamás (Így egész), Valek Tünde (Egy leszek közülük), Czipott György (Mezsgye) és Posta Marianna (Kirekesztő állomás) verse mellett egyéb, az olvasók érdeklődésére számot tartó írások olvashatók a lapban, melyet Ország László fotói és Kirják Miklós grafikája illusztrálnak.

 

*

 

A Búvópatak már az egész országban - Budapest több pontján és minden megyeszékhelyen - kapható az újságárusoknál!

A lap ára 560,- Ft.

Az éves előfizetési díja azonban nem változik, továbbra is 5000,- Ft postaköltséggel együtt. A befizetéshez kérésre csekket küldünk, átutalással a 10918001-00000012-93920004 számlaszámra kérjük teljesíteni az előfizetést, megjelölve a pontos nevet, hogy kinek és azt is, hogy milyen címre küldhetjük a lapot!

Elérhetőségeinek:

Postacím: 7400 Kaposvár, Somssich Pál u. 11-13. I/12.

Telefon: (82) 310 656 – 06 30 449 94 92

Villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  Szeretettel a Búvópatak szerkesztősége

 

 

 

 

Share

Kiegészítő információk