A Búvópatak márciusi számának tartalmából


 

 

A márciusi számban hagyományainkhoz híven most is megemlékezünk az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, ezúttal Táncsics Mihályt állítva a középpontba. Idézünk Sajtószabadságról nézetei egy rabnak – Az embernek tökéletesülnie kell című írásából. „Jézus a hegyen tanítván a népet, mondja: „Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei atyátok.” Máténál 5. r. 48. v. Ha az ember nem úgy volna teremtve, hogy fokonként és szünet nélkül tökéletesülhet, képtelenség volna Jézusnak fölebbi mondása. A legyetek ige jövendőt fejez ki. Ha akkor már azok, kiket Jézus tanított, tökéletesek voltak volna, így kellett volna magát kifejeznie: maradjatok tökéletesek, mint mennyei atyátok. De nem is lett volna szükség őket mint tökéleteseket tanítani. Továbbá ha az ember tökéletes volt volna kezdetben, nem kellett volna megváltónak születnie, hogy a romlott embereket jó útra vezesse, mert a tökéletes ember rosszat nem tesz, nem tehet; hiszen már akkor Isten képe. Úgy hiszem, ezekbűl világos, hogy az ember kezdetben nem volt tökéletes, és hogy most sem az, de hogy egykor majd lehet, természete mutatja, s Jézus mondásábúl is erősíthetni; mert ha az emberben nem volna tehetség mind inkább és inkább tökéletesülhetni, képtelenség lett volna Jézustól azt mondani: legyetek tökéletesek, tudniillik oly valamit kívánt volna embertűl, mire képtelen.”

     Stancsics Erzsébet pedig – a kései rokon – Táncsics Mihályról és feleségéről, Seidl Terézről írt dolgozatot (Könyvet vegyenek), amelyben azt mutatja be, hogy hogyan élt a házaspár a forradalom leverése után. Ami urát illeti, Teréz hosszú rejtőzködésére rendezkedett be. Szobájuk sarkába függönyt varrt, férje ide ugrott be, ha váratlan látogató érkezett. Kutyájukat Vigyázznak nevezték el, s ha rákiáltott, az jelzés volt férjének, hogy tűnjön el. Az állandó rendőri zaklatások miatt Teréz egy kezdetleges bunkert ásott, amiben Mihály csak ülve fért el. Egy láda és egy deszkalap, valamint egy mécses volt a berendezése. Ugyanis a nyolc év önkéntes bujkálás alatt Táncsics állandóan írt. Teréz egy vasfazékban gyűjtötte a teleírt papírokat, s mikor megtelt, a körtefa tövében ásta el. Varrodát nyitott fiatal lányokkal, kiadta az egyik szobát, ebből tartotta el mindhármukat.”

 

Itt minden rög őseim verítékétől csillog;

a kicsírázó mag az ő szemük fénye.

 

Az arasznyi búza velük bókol alázattal

a földet nyugtáig számba vevő Napnak.

 

A madarak éneke, a hajnal magzatvize;

hatalmas katedrálisban zengő vigília.

 

Karban dalolnak a tücskök esti requiemet.

Válaszolj nekik, Istenem! Feljön a Nap… - Bobory Zoltán A mi földünk című írását is közli a lap.

     Pátosz és hősiesség című tanulmányában Botos Katalin azt a témát boncolgatja, hogy mi befolyásolja például a háborúba sodort embertömegek magatartását, milyen eszmék, ideálok lebegtek a katona előtt, mire gondolt, amikor menetelt vagy harcolt? „A mi katonadalaink nagy része melankolikus. Nagy költőink, Petőfi és Arany írtak ugyan a forradalom alatt lelkesítő verseket. Mások ellen nem, csak évszázadok óta a magunk szabadságáért küzdöttünk. Az Arany János szövegére született: „Süvegemen nemzetiszín rózsa” világosan megfogalmazza: „..a szabadságért, ha egy íznyi, talpon állok mindhalálig vívni…” Mégis, mennyit harcoltunk kényszerűen, hazánk és egész Európa védelme érdekében. Vannak azért pattogós indulóink, amelyek alkalmasak a masírozásra: a Fel-fel vitézek a csatára, vagy a Huszárgyerek, huszárgyerek, szereti a táncot, a Csínom Palkó, Csínom Jankó. (A „Híres Komárom be van véve” szövege ama kevés sikerünket örökíti meg pergő ritmusával, amit Klapka elért a komáromi vár védelménél, a védősereg szabad elvonulásának engedélyezésével…)”

 

„hiába vér, potyára tűz,

sosem tanulsz emberállat…,

kit ezernyi drogláncra fűz

vágy, mi maradhat utánad?

 

lusták Uram, angyalaid!

utad gyomos, szakadva híd.” – írja Azonosan című versében Czipott György.

     Varga Domokos György készülő kettőskönyvéből újabb részlettel ismerkedhetnek meg a Búvópatak olvasói A beavatkozás logikája címmel. „...a természetben olyan anyagtalan (anyagon túli, metafizikai, természetfeletti) kapcsolódások, hálózatok, összefonódások léteznek, amelyek jelenlétét, működését a tudomány a maga eszközeivel vagy nem képes kimutatni, vagy nem képes anyagelvű magyarázatot találni (adni) rájuk. Például egy elektronpár egymástól szétválasztott és tetszőleges (akár sok ezer km-re) eltávolított két tagja azonnal követi a másik változását, csak éppen ellentétes irányban. E „kvantumösszefonódás”-nak nevezett jelenség során tehát az elvileg semmilyen fizikai kapcsolatban nem levő részecskék képesek információt cserélni egymással.

     Tekintettel arra, hogy idén április elejére esik húsvét, ugyanebben a számban felidézzük Jézus alakját és szenvedéstörténetét az Ómagyar Mária-siralom és Budaházi Tibor festményeinek közlésével, amelyeket ennek a műnek az illusztrálására készített.

     Csáji László Koppány Az áldozat című megrendítő monodrámája személyes élményeket dolgoz föl:

Negyedik szín

(Budapest, XIII. ker. Rendőrkapitányság, politikai ügyekre kijelölt titkos fogdaépülete, 1986. május 2., 16:18) A jó büdös kurva életbe! Béci! Béci őrmester! Gyere már ide, öregem, ez a kis szaros feldobta a pacskert. Annyit szedtem ki belőle, hogy a nyomda valami hátsó udvaron van az angyalföldi Kisgömb utcában. Ki gondolná, milyen keveset bírnak?! Behugyozott, látod, még a haját is totál összehugyozta a hülyéje. Azt suttogta, hogy megbocsát nekem, valami „Isten” elé kerülünk mindannyian, meg hogy „Isten vár”, és ha megbánom a bűnömet, megbocsát. Érted… Isten vár – ez fenyegetés volt, nem? Az Isten tuti valami földalatti fószer, a nyugatbérencek feje, nem az a templomi izé. De mi az, hogy vár? Talán a budai várra gondolt. Na, ott is jól szét kell nézni! Szóval, tényleg kipurcant? Ja, én is azt hiszem. Képes volt itt szívinfarktust kapni a kis ijedtős. Na, megírjuk a jelentést, aztán mehetünk haza. 16 óra 18 perc. De mit gondolhatott ez az idióta? Szerinted, Béci? Vajon azt hitte, megúszhatja, ha terjeszti itten a nyugati blődségeket, meg agitál? Te, ezt az Istent nagyon elkapnám egyszer.”

Az OLVASÓLÁMPA rovatban ezúttal Kaiser László legújabb kötetét ajánlja az Olvasó figyelmébe Tusnády László Erkölcs és teljesítmény címmel. „A XX. század nagy és figyelmeztető hagyatéka a bizonytalanság. Bergson „Teremtő fejlődés”-ét túlharsogták a fegyverek. Rémeszmék ígértek oly megoldást, mely végeredménye túl van az emberi gondolkodás határain, idegen természetünktől. A diktatúra két nagy változatában a szabadság párolgott el, mint romantikus álom, és maradt a kötelesség. Mégpedig olyan előírás alapján, amely végső győzelmet úgy ígért, hogy az évezredes erkölcsi normákat semmibe vette. A végső cél lett a magasabb szempont. A szeretet a hatalom jéghegyébe fagyott. Kaiser László legújabb könyvében ennek a kornak a két kiváló személyiségét mutatja be: Németh Lászlót és Béres Józsefet. Viták óceánjából szigeteket tár elénk.”

     Kimosott gyökerekkel címmel Németh István Péter a 100 éve született Mészöly Miklós alakját idézi meg. „Mészöly Miklós nagyon szerethette azokat a bölcs mondásokat, amiket romolhatatlannak tartott. 1990-ben a fiataloknak ajánlotta A negyedik út című könyvének tanulmányait. Ebben többek közt Kossuthot és Wesselényit is idézte: „Áldozat lehetek, de bűnös nem.”„Szenvedni megtaníthatnak, de félni nem.” Tudatról, nemzettudatról, egyetemes magyar felelősségtudatról Az Otthon és világ oldalain olvashattunk.”

     F. Á. Mozaikok címmel Farkas Árpádra emlékezik Szíki Károly. „Már ezer évnek tűnő időben mondogatom verseid, s most döbbenek rá, hogy ezer emberi riport rögzítése közben nem jutott időm arra, hogy elmélyülten beszélgessek veled, kinek nevét csupa nagybetűvel illenék írni: FARKAS ÁRPÁD. Iránymutató költő lett. Volt elhatározásom, hogy programba illesztve meglékeljem gondolatait, vallassam a magyar forradalomhoz való erdélyi csatlakozásról, az 1956-os forradalom erdélyi szereplőiről. Ő akkor is beszélt, mert orra alá dugtam a mikrofont, s intelligens ember lévén ebben a beszorított székely létben nem küldött el az Alföldre. Beszélt, és az is megmaradt mementónak, sosem kimosott ereklyének.”

     Semmi, soha címmel az erdélyi P. Buzogány Árpád különös atmoszférájú novelláját is közli a lap: „Az öreg kért egy cigarettát. Aztán beszélni kezdett. Hogy ő is járt nagy városokban, ahol pár napig lakott, mert nem akart ott élni. Akkor még fiatal volt. Most jobb lenne egy nagyobb városban élni. Itt már neki nincs munkája. Halászni nem jár, öreg és gyenge. Bőröveket készít. Attila nem mindent értett meg, de inkább bólintott, minthogy újrakérdezze. Nyáron jó, mondta az öreg, amikor sok az idegen. Aztán felállt és anélkül, hogy elköszönt volna, bement a kapun. A gyermekek is elmentek, jó távol kezdtek más játékba.”

 

A Mester keze végig vitorlázott

az égen, tövestől kicsavarta a

tél gyökerét, felmentette az északi

szelet a szolgálatból, megnézte a

hibajegyzéket, majd gondos mérlegelést

követően kiállította a hatályát vesztett

időszakról a halotti levelet.

 

Megnézte az eltűntek listáját, a

kiszáradt medrekbe nedveket

simított, karjára virágszárakat

növesztett, s a vastagodó szirmok

közül kiengedte a teremtés illatát. – írja Márciusi újrakezdés című versében Csontos Márta.

      A megidézett, és más prózai műveken kívül rendkívül gazdag „versanyag” teszi teljessé, széppé, érdekessé az ünnepi számot. Olvashatjuk: Pataki István (szülőföld), Balajthy Ferenc (Mindentől és mindenkitől), Devecsery László (Mi asszonyunk), Czipott György (Ecce homo?) Szente B. Levente (Hasonmás), Ádám Tamás (Hegyi beszéd a böjtről), Lukáts János (Tavasz, Kertben), Bozók Ferenc (Gerle) és Kerék Imre (Búcsú Ilonkámtól) versét.

A márciusi számban Budaházi Tibor festményei, Várai Artúr grafikái és Ország László fotói láthatók.

 

*

 

A Búvópatakot keressék az újságárusoknál!

Aki pedig szeretne a lapra előfizetni, kérésre csekket küldünk. Az éves előfizetési díj nem változott, postaköltséggel együtt belföldön 5000 Ft, külföldre 5000 Ft + postaköltség. Átutalással a Búvópatak Alapítvány 10918001-00000012-93920004 számlaszámára kérjük teljesíteni az előfizetést, megjelölve a pontos nevet és lakcímet is, ahová postázni tudjuk a folyóiratot!

Lehetőség van arra is, hogy - a készlet erejéig - egy-egy példányt vásároljanak meg, a lap ára 560 Ft + postaköltség.

Azoknak a külföldi olvasóinknak, akik a magas postaköltség miatt nem tudják megrendelni a Búvópatakot nyomtatott formában, 5000 Ft befizetése ellenében villámpostán megküldjük az aktuális lapszám elektronikus változatát. Az előfizetési díj befizetéséhez szükséges adatok:

Búvópatak Alapítvány

IBAN szám: HU62 1091 8001 0000 0012 9392 0004

BIC (SWIFT kód): BACXHUHB.

Ebben az esetben kérjük a név megjelölése mellett megadni az e-mail címet is, ahová várják a Búvópatakot!

 

Elérhetőségeinek:

Postacím: 7400 Kaposvár, Somssich P. u. 11-13. I/12.

Telefon: (82) 310 656

HONLAP: www.buvopatak.hu

Villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

Szeretettel a Búvópatak szerkesztősége

 

 

 

 

Kiegészítő információk