A Búvópatak szeptemberi számának tartalmából


 

A MAI ÖSVÉNY, hiszen minden nap egy újabb ösvény, másik éghajlat, azt ígéri, hogy szívünk dobbanása találkozik egy tisztáson, amely annyira telítve van napsütéssel, hogy az aranykort idézi. Szólnom se kell Hozzád s Te mégis hallod ezer és ezer mondatomat, mely a kanyargó patak csobogását idézi.” – írja prózavers fűzérében Árkádia – Lépések, feljegyzések, álmok, ábrándok címmel Baán Tibor a tizenöt esztendős Búvópatak polgári kulturális és társadalmi havilap szeptemberi számában.

Dobozi Eszter a gimnazisták és a szakközépiskolások körében végzett vizsgálat eredményét értékelve Irodalommal a nemzeti összetartozásért című dolgozatában azt elemzi, mit tudnak az érettségi előtt álló fiatalok a határon túl élő magyarokról. „Rá kell vezetni gyermekeinket, hogyan lehet bátorságot meríteni az olyan öntudatból és rendíthetetlen cselekvésvágyból, amely Kós Károly 1921-es Kiáltó szó című röpiratában szólal meg. A ma fiataljainak éppúgy ismerniük kell azokat a kezdeményezéseket és teljesítményeket, amelyek az erdélyi élet intézményeiben, mozgalmaiban létrejöttek, mint a magyarországi irodalmi-művészeti törekvéseket.”

Rónay László A kemény táblás füzet című tanulmányában annak a Thurzó Gábornak a színműveire irányítja az olvasói figyelmet, akinek sokszor sikerült alkotásaival feldúlnia a kedélyeket kényes témák feldolgozásával.

A Búvópatak most megjelent száma közli Lezsák Sándor Atilla fia, Csaba királyfi című romantikus népszínművének egy rövid jelenetét is.

Czakó Gábor Kálmán király törvényei címmel azt taglalja, hogyan találkoztak őseink az iszlámmal, és hogyan „kezelte” ezt a helyzetet a XI. században nagy királyunk (Könyves) Kálmán. „Kálmán király azonnal fölismerte a muszlim stratégiát. Kezdetben szegény menekültekként érkeznek. Hely van, letelepszenek, falvakat alapítanak, meghúzzák magukat és gazdálkodnak, üzletelgetnek, szaporodnak. Allah hatalmas: neki ezer év egy pillantás. Kálmán király uralkodóhoz illően latolgatta a kilátásokat, a várható fejleményeket, teendőket. Majd a Krisztus utáni 1100. esztendőben kiadta A régi hitükhöz ragaszkodó izmaeliták büntetéséről című törvényét.”

Csiba Zsolt vallástörténész tanulmánya A kétarcú Föld címmel olvasható a lapban, olyan örökérvényű vallásfilozófiai témák taglalásával, mint a Bűnbeesés és következményei,a tagadás szelleme vagy a tagadás tagadása.

Szigeti Jenő Török átok címmel Arany János híres verse alapján a rossz szomszédságra hoz fel néhány példát református eleink életéből, a XVII. századból.

A tárna és a kincs címmel Bereti Gábor írt Czipott György új verskötetéről.

Péntek Imre Művészek a Magyar Tenger vonzásában címmel a siófoki Kálmán Imre Művelődési Központban megnyílt Balaton Szalonról ad hírt, ahol a balatoni régió művészeti életéről hű képet nyújtó képzőművészeti anyag került kiállításra.

Kocsis Klára (A nagy generáció), Bereti Gábor (A betöltetlen hiány), Lezsák Sándor (Éjszaka, egyedül és Téglafalam, vakolatom), Szűk Balázs (A bárány megtérése) és Czipott György (Központozás) verse mellett Sarusi Mihály Ja, ja, a haza című írását is olvashatjuk a szeptemberi számban.

A folyóirat augusztus 31-én ünnepelte tizenötödik születésnapját a kaposvári Együd Árpád Kulturális Központban. A zenés irodalmi est díszvendége Lezsák Sándor költő, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelki Népfőiskola alapítója volt. A rendezvényen adták át a Papp Árpád Búvópatak-díjat. A lapot kiadó alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy 2017-ben két díjat ad ki, egyiket Elisabeth Bérczy Bernström író és Bérczy József költő, a másikat pedig dr. Szutrély Péter orvosíró kapta. A Bérczy művészházaspár laudációját Németh István Péter tapolcai költő mondta el. „Elmondható a házaspár minden versfordításáról, hogy műfordítói munkáik egyfelől kikezdhetetlen értékű szolgálatok a magyar nyelv számára, s egyben saját világuknak is hű tükrei, szinte saját költemények és vallomások helyett állnak.” Dr. Majtényi Gábor a másik kitüntetett laudátora – egyebek mellett – ezeket mondta: „Szutrély Péter szépirodalmi világa az önmagukat betöltő, körkörösen játszi és paradox történetek elegáns kis csattanói, a könnyed szempontváltás, a gondolati – és mindenféle – szabadság árgus szemekkel való védelme. Szutrély Péter irodalmi és újságírói lényege: tabukérdés nincs, a butaság tilos és a paradoxonokra, visszásságokra megoldást keresünk, azok végtelen és meddő taglalása helyett. Péter irodalmi világában minden elengedhetetlen, ami az emberi természet része, és minden felesleges, ami mesterséges vagy mesterkélt. Az emberi önállóság, akaratszabadság, az individuum és a társadalom kesernyésen mosolyra fakasztó ellentmondásai Péter témái, ezek ébresztik fel megoldást kereső irodalmi és újságírói vadászösztöneit.”

A lapban, és a lap hátsó borítóján gazdag képanyag idézi fel a születésnapi rendezvény legszebb pillanatait.

 

*

 

Aki szeretne a lapra előfizetni, kérésre csekket küldünk. Az éves előfizetési díj belföldön 5000 Ft. Átutalással a Búvópatak Alapítvány 10918001-00000012-93920004 számlaszámára kérjük teljesíteni az előfizetést, megjelölve a pontos nevet és lakcímet is, ahová postázni tudjuk a folyóiratot!

Lehetőség van arra is, hogy - a készlet erejéig - egy-egy példányt vásároljanak meg, a lap ára 560 Ft + postaköltség.

Azoknak a külföldi olvasóinknak, akik a magas postaköltség miatt nem tudják megrendelni a Búvópatakot nyomtatott formában, 5000 Ft befizetése ellenében villámpostán egész évben megküldjük az aktuális lapszám elektronikus változatát. Az előfizetési díj befizetéséhez szükséges adatok:

Búvópatak Alapítvány

IBAN szám: HU62 1091 8001 0000 0012 9392 0004

BIC (SWIFT kód): BACXHUHB.

Ebben az esetben kérjük a név megjelölése mellett megadni az e-mail címet is, ahová várják a Búvópatakot!

 

Elérhetőségeinek:

Postacím: 7400 Kaposvár, Somssich P. u. 11-13. I/12.

Telefon: (82) 310 656

HONLAP: www.buvopatak.hu

Villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  Szeretettel a Búvópatak szerkesztősége

 

 

 

 

Share

Kiegészítő információk