A Búvópatak júliusi számának tartalmából


 

 

Lukáts János: A megfeszített figyelem gyakorló áldozatai

„…a mólón emberek nyüzsögtek. Nem, ez így felszínes félremagyarázás volna: különálló személyek tartózkodtak a mólón, és moccanatlanul figyeltek. Mindegyik másra figyelt merev nyakkal, és ködbe vesző tekintettel. Semmi közük nem volt egymáshoz, - a felületes szemlélő, aki én voltam, ezt legalább is így észlelte. Horgászok voltak, akik horgásztak. Tudom, ezt így kell mondani szakszerűen és szabatosan, nem halásztak, mert az hibás, nem pecáztak, mert az kedélyeskedő.”

 

Lengyel János:A tehén története

Olena Korova az Elő-Kárpátok vadregényes dombvidékén született. Felmenői hetedíziglen tős-gyökös Kárpátaljai lakosok voltak, igaz az elmúlt száz évben számos elnevezése volt a tájnak. Bár a vidék sosem volt tejjel-mézzel folyó Kánaán, Olena és ősei mindenkor igyekeztek hozzájárulni ennek létrehozásához. Rajtuk semmi nem múlott, bőgésük sem volt a gazdaságpolitikáról, meg a hazafiságról, évezredes hagyományuk miatt múúú-száj volt tejelniük embertársaiknak.”

 

Vasvári Zoltán: A Balatont reklámozó film

Legújabb, Balatont is felvonultató filmjeinkben szomorú tendenciát figyelhetünk meg. Ezek ún. közönségfilmek, vállaltan a mozizó nagyközönség, célzottan a tizen-huszonéves korosztály kegyeit keresik. Minden bizonnyal a bevétel-maximálás szándéka és a közönség – elképzelt – igényeinek kritikátlan kielégítése okozza, hogy ezek nem jó filmek, sőt, mozinak sem jók.”

 

Almássy Katinka: Tour de Balaton

háromszáznyolcvannégy kilométer csupán.

ritmikusan emelt csigavonalak

között törnek a magasba,

szférákat átívelő kupolák

ezüstszürke derengése bolygóként

sugározza szét, mint örömcentrifuga

a kerékpársport szeretetét.(…)”

 

Németh István Péter: Aranyszín nyarak, rozsdavörös őszök a felkéklő szürke bazalton - Udvardi Erzsébet badacsonyi posztumusz tárlatára

„…a Badacsony friss zöldben, fölötte a valószínűtlenül kék égbolt, s a magasba sziklákat is eltakaró, zsendülő vegetáció alatt fut a Római út,  ahol a műterem-lakás szinte együtt lebeg a heggyel. Erzsi néniék kertjében ugyanott a sokszögletű, de körféle fapad, őrzik hűen fügebokrok, elvirágozva is orgonák, harangvirágok, tulipánok és fehéres ibolyák. Egyedül a pad melletti mandula hiányzik, hiszen növendékkorát alig élte túl, mert még aznap, amikor Tamás Pista bácsi meghalt, e fácska is elszáradt Erzsi néni döbbenetére. Amúgy –  Ottlik Géza szavával – minden megvan.”

 

Cserna Csaba: J’adore avagy IL, TU, SÓLYOM

A felszállás után a LUFTHANSA gép turbináinak olyan fülsiketítő volt a hangja, hogy megkérdeztem a közelben leszíjazott stewardesst, vajon Messerschmitt-e a gép típusa. Az ilyen jellegű jópofaságtól nem kapnak nevetőgörcsöt a németek, az állandóan mosolygó hölgy közölte, hogy Airbus A321-en utazunk. Ha ő mondja, így van és punktum.”

 

Kocsis Klára: Húsz pengő

Amikor a hadifogolyvonat a magyar határhoz ért, leszálltunk, és sírva megcsókoltuk az anyaföldet. Annyira lefogyva értem haza a falumba, hogy saját nagynéném sem ismert meg, amikor betértem hozzájuk. Első pillantásra szegény idegen koldusnak nézett, akinek valami élelmet akart a kezébe nyomni szánalomból.”

 

Bereti Gábor: Sámánok, énekmondók, dünnyögők hangján

El kell fogadjam Varga Rudolf, Czipott György: Kórisme, című kötetének fülszövegében írt észrevételét, hogy „Sejthető, hogy a költő saját világváltozata szerint fogja feltárni a világ helyzetét, [hogy a kötetben olvasható] versek hangvétele újszerű, a sámánokra, énekmondókra, dünnyögőkre jellemző [s, hogy munkáiban] a köztudatból ma már szinte teljesen kiveszett intonációt alkalmaz.” Jómagam, jelen ismertetőmben immár harmadszor írok Czipott György egy-egy verskötetéről, így már volt módomban „belekóstolni” egyedi hangvételű, könnyűnek nem nevezhető verseléstechnikai metódusába.”

 

Rónay László: Forgácsok

Egy műfaj halála. Régi újságokat lapozgatva mindig elolvastam a „vonal alatti” írásokat, a tárcákat. Nagy írók is írtak tárcát. Talán jól fizették, talán elégnek vélték az adott terjedelmet élményük kifejezésére. Manapság nincs tárca. Legalábbis olyan nincs, amilyet Kosztolányiék írtak.”

 

Lukáts János: Délsziget krónikása

Csapó Endre 1949-ben, huszonhat évesen került, családjával együtt Ausztráliába, élete jellegzetes „emigráns életút” (ha ugyan lehet ilyen fogalmat megkockáztatni). A vállalkozó kedv nemcsak biztos anyagi hátteret eredményezett számára, hanem különböző munkalehetőségeket és módszereket ismertetett meg vele, számos magyar és egyéb emigránssal hozta személyes kapcsolatba. Csapó Endre felismerte az összefogás szükségességét, a nemzetiségi szervezet erőt adó, a nemzeti tudatot megőrző és az anyanyelvet ápoló szerepét.”

 

Bakonyi István: Bertók László „visszanézője”

Egy jelentős lírai életmű hátterét, annak emlékeit sorakoztatja fel Bertók László Visszanéző c. prózakötete, alcíme szerint: Írók, alkalmak, élet. Nem vitás a vers elsőbbsége ezen a pályán, bár azért a próza is jelen van, hogy csak hajdani Priusz c. könyvét említsük.”

 

Ifjabb Béri Géza: Lengyel–belga két jó barát...

Az 1830-as szabadságharc bukása után, 1832-ben Párizsban jelent meg A lengyel nemzet és a lengyel zarándoklat könyveicímű műve – lengyel nyelven, igen tekintélyes, tízezres példányszámban. Mickiewicz felfogása szerint a világba szétszóródott, hazájától megfosztott lengyelség nem emigránsok vagy menekültek tömege, hanem zarándokok, akiknek küldetése a hon feltámasztása. A feltá­ma­dást szó szerint véve Krisztus szenvedéseihez hason­lítja Lengyelország bukását, és a nemzeti függet­lenség visszavívásával a többi szabadságért küzdő nép megváltását jövendöli.”

 

Vasvári Zoltán: Georges Simenon és az ő Maigret-je

Georges Simenon (1903-1989) egyike a valaha élt legtermékenyebb, egyben legsikeresebb íróknak a világon. Műveinek száma 450 körül van. Termékenységére, munkaintenzitására jellemző, hogy naponta akár 60-80 oldalt is teleírt, és volt olyan év, nem is egy, amikor két „komoly” regénye mellett fél tucatnál több Maigret-története is megjelent. 1931-ben például, a sorozat nyitó évében azonnal tíz Maigret-történettel állt elő.”

 

Fenyvesi Félix Lajos: Piroskamesék – és paprikáskrumpli szerbül

Molnár Piroska versválogatása szélesebb anyagból merített egyetlen kötet anyagánál. A magával hozott Petrőczi-kötetekből még számos további verset felolvasott, mindegyiket kiegészítve egy-egy személyes vallomással. az Ősanyámhoz, a játékos Sírfelirat, A patak éneke, mind-mind tágította a horizontot. Kis, kevesek által észlelt magán-közjátékként Molnár Piroska, Petrőczi Éva, s egy református hölgy a közönségből – dedikálás és dedikáltatás közben – hármasban eldúdolta Szenci Molnár Albert 42. zsoltárát.”

 

Egyéb, az olvasók érdeklődésére számot tartó művek olvashatók a lapban.

A Búvópatak júliusi számának címoldalán Horkay István grafikája, hátsó borítóján Ország László fotója látható.

 

*

 

A Búvópatakot 2018-ban is keressék az újságárusoknál!

Aki pedig szeretne a lapra előfizetni, kérésre csekket küldünk. Az éves előfizetési díj nem változott, postaköltséggel együtt belföldön 5000 Ft, külföldre 5000 Ft + postaköltség. Átutalással a Búvópatak Alapítvány 10918001-00000012-93920004 számlaszámára kérjük teljesíteni az előfizetést, megjelölve a pontos nevet és lakcímet is, ahová postázni tudjuk a folyóiratot!

Lehetőség van arra is, hogy - a készlet erejéig - egy-egy példányt vásároljanak meg, a lap ára 560 Ft + postaköltség.

Azoknak a külföldi olvasóinknak, akik a magas postaköltség miatt nem tudják megrendelni a Búvópatakot nyomtatott formában, 5000 Ft befizetése ellenében villámpostán megküldjük az aktuális lapszám elektronikus változatát. Az előfizetési díj befizetéséhez szükséges adatok:

Búvópatak Alapítvány

IBAN szám: HU62 1091 8001 0000 0012 9392 0004

BIC (SWIFT kód): BACXHUHB.

Ebben az esetben kérjük a név megjelölése mellett megadni az e-mail címet is, ahová várják a Búvópatakot!

 

Elérhetőségeinek:

Postacím: 7400 Kaposvár, Somssich P. u. 11-13. I/12.

Telefon: (82) 310 656

HONLAP: www.buvopatak.hu

Villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  Szeretettel a Búvópatak szerkesztősége

 

 

 

 

 

Share

Kiegészítő információk