A Búvópatak szeptemberi számának tartalmából


   

A magyarság életfája oly hatalmas, hogy egy-egy nagy ág megmutatásával könnyen eltakarhatjuk azt a nagy és terebélyes létforrást, mely mindenségünk szimbóluma. Örök emlékeztetőnk ez nehéz napjainkban. Megnyugtató lombzenéje segít erőt gyűjteni a vigasztalanság koromsötét éjszakáján is. Nyelvünk teremtőereje, népünk megmaradásának a hite repes az ég felé, és a szeretet mindennél erősebb hatalmát hirdeti minden eredeti képe, verssora, tiszta forrást idéző mondata.” – írja A csodák hordozója című, Babits halálának nyolcvanadik évfordulójához kapcsolódó tanulmányában Tusnády László a Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap szeptemberi számában, melyben egyebek mellett gazdag képösszeállítással és írásos anyaggal számolunk be az idei Búvópatak-estről.

     Az Együd Árpád Kulturális Központban tartott zenés irodalmi esten Csorba András, a lapot kiadó Búvópatak Alapítvány kurátora mondta az ünnepi köszöntőt. Egyéni hangvételű beszédében az elmúlt tizenkilenc év legemlékezetesebb pillanatait is felelevenítette. „Másik estünk is bevillant, amikor egy csodás helyszínen találkozhattak a Búvópatakosok: az 1067-ben felszentelt Szentjakabi Bencés Apátságban. Vagyis a középkori falmaradványok között, ahonnan messzire zengtek Petrás Mária népdalai, Döbrentei Kornél versei, gondolatai. Mi, szervezők csupán egy dologról feledkeztünk meg, de arról halálosan: nem intéztünk világítást… A naplemente után aztán elkezdődött „az afro-afrikaiak harca a sötét alagútban” hiszen csak a falakhoz vezető utacskák voltak némileg megvilágítva. Mondanám, hogy úgy telt el az est hátralévő része, mint az őskeresztények vagy az ősmagyarok együttlétei. Mondanám, de azért sem mondhatom, mert az említett őseinknek sokkal több sütnivalójuk volt, no meg fáklyájuk, mécsesük, szövétnekük, s nem üldögéltek a sötétben… A Búvópatak közönsége nem mozdult, varázslatos este volt. Játék a sötétben…”

     A 2021. évi Papp Árpád Búvópatak-díjat Tusnády László költő, műfordító, az irodalomtudomány kandidátusa vette át, laudátora Madarász Imre italianista, irodalomtörténész volt. „Tusnády László tüneményes, csodaszerű, kivételes életművével századokat, nemzeteket, diszciplínákat, műfajokat köt össze egyetlen monumentális, szerves szintézisben. Sem tömörebben összefoglalni, sem visszafogottabban méltatni nem tudnám erényeit. Nem véletlenül, hanem sorsszerűen, példaképként, programadóan lett kedvenc korszaka a reneszánsz és legkedvesebb klasszikusa Tasso, akinek hőseposzát, pásztorjátékát és szerelmes verseit lefordította, s akiről életmű-monográfiát, életrajzi regényt és komparatisztikai értekezést egyaránt írt. A szellemi szférában is mindinkább eluralkodó szakbarbárság, egysíkúság, egydimenziósság idején és ellenében sokoldalú „reneszánsz ember”, a „minden egész eltörött” válságkorában a teljességre törekszik, vagy néz legalább – és figyelmeztet.”

 
A víz, a víz. A létezés oka.
Az élet anyja, mégis újszülött.
Fut és szökik, miként az üldözött,
locsog, csacsog, de nem beszél soha.
 
Szelíd apáca. Léte áldozat,
vagy épp szeszélyes és kacér kokott,
ki mérlegelni tán sosem szokott,
és elborít, miként a kárhozat.
Miként Attila anyja, egyre hord
szennyes ruhát, mit majd kékítve old.
Patakként kisleány, folyóként hölgy.
 
Majd átölel, magából bőven ont,
vagy eltaszít, találkát visszamond.
Pohárban kishúgom, tengerként szörny. – Szonett a vízről címmel Bozók Ferenc verse is olvasható a legújabb számban.

     Újabb részletet közöl a lap Megrekedt ÉN-fejlesztés címmel Varga Domokos György készülő kettőskönyvéből (Isten logikája – Az Élet logikája). „A puhatestűek törzséhez tartoznak azok a polip és tintahal fajok, amelyek bámulatos mutatványaikkal, találékonyságukkal képesek elkápráztatni az embert, a teremtés csúcsát, koronáját. Csak néhány ezek közül:

  • ESZKÖZHASZNÁLAT. Pl. a félbevágott kókuszdió tengerfenéken meglelt héját magával cipeli, s szükség szerint rejtekhelyül, védekezésül használja.
  • „SZABADULÓMŰVÉSZ”. Pl. ha befőttes üvegbe zárják, egy irányba végzett, módszeres mozdulatokkal képes belülről letekerni az üveg tetejét.
  • MIMIKRI. E tekintetben egyfelől képes arra, amire az élővilág viszonylag nagy számú teremtménye szintén: igazodva környezete színéhez, mintázatához, álcázza, elrejti magát. Másfelől azonban némelyikük (történetesen az utánzó polip, tudományos nevén Thaumoctopus mimicus) még olyasmire is képes, ami a hatalmas élővilág egészét tekintve is olyan páratlanul varázslatos és hihetetlen mutatvány, hogy okkal vívja ki vele az ember bámulatát: könnyedén felveszi azoknak a veszedelmes állatoknak (pl. a mérgező lepényhalnak, a tűzhalnak, a medúzának vagy a tengeri kígyónak) az alakját és mintázatát, amelyeket a ragadozók rendszerint elkerülnek.”

     Újrakezdés című novellájában Szentgyörgyi László egy erdélyi újságíró rendszerváltozás utáni élményeiről ír.

 

„egyhelyben toporgó idő

ilyenkor tán a fű se nő nem őszül tovább

hajad szakállad egykedvűen lógatod fejed

árnyékod az éjszakára készül

lelappad sörödön a hab valahogy így

hunyászkodik meg az élet is az öreg testben” – Fecske Csaba Vasárnap délután című versével jelentkezik a szeptemberi Búvópatakban.

      Az OLVASÓLÁMPA rovatban Mint, aki sorok közé esett címmel Udvarhelyi András episztolájával Sz. Tóth Gyula 15. Tanári noteszét ajánlja az Olvasó figyelmébe. „…ez a könyved, miként az előző 14 Tanári notesz, egy filozófus, értsd bölcsességet szerető, gondolkodó tanár színes szőttese is, amiben gyönyörködhet az olvasó, ha veszi a fáradságot és elolvassa ezt a nem is könnyű művet, pedig a sodró lendületű mesélős stílus, szinte berántja a betűhullámokba a kíváncsi irodalomszeretőt. Hasonlít Anatole France: Epikur kertje és Faludy György: Jegyzetek az esőerdőből vallomásos könyvére és nyilván van némi hatása Márai okos, az életet és irodalmat leltározó Naplóinak is. Nem csoda, téged is elkapott ez a jegyzetírási betegég, divat. Hiszen századok óta divatos a naplóírás, a szabálytalan napló és jegyzet írása. Mert ez a könyved, ha úgy tetszik, szabálytalan napló, tanácsadó könyvecske, amelyben belső útjaidon is vezeted az olvasót.”

     Ellenpólusok című dolgozatában Csontos Márta Reményik Sándor összegző, visszatekintő, értéktartó és értékvesztő, tíz részből álló Korszerűtlen versek című versfüzérét elemzi.

     Németh István Péter Költők a költözőkről címmel azt mutatja be, hogy a magyar költészetben miként jelenik meg a gólya népdalainktól kezdve Petőfin, Tompa Mihályon át Csoóri Sándorig és Utassy Józsefig, majd így fejezi be írását: „A 21. század civilizációja új meg új veszélyeket, csapdákat teremtett a két méter fesztávolságú szárnyak számára. Híradók mutatták a képsort a magasfeszültségű vezetékek között a Krisztusian feszülő gólyákról. Köszönet a madármentőknek, akik gondosan gyógyítják mindazt, amit a modernitás vág a madarak szárnyára-lábára.”

      Lengyel János A költészet a színpadképes vers címmel Jóna Dávid költővel, lapszerkesztővel, médiatanárral, az Art’húr című kulturális művészeti lap alapító-főszerkesztőjével beszélget.

       Csiba Zsolt Szakralitás és modernizmus című tanulmányában az Ég-alattiban történő szellemi tusakodást mutatja be, Isten igazságát hogyan cseréljük fel hamissággal.

    A megidézett, és más prózai műveken kívül további versek teszik teljessé, széppé, érdekessé a legújabb számot: Csontos Márta (Jaj, a szónak…), Fecske Csaba (Keresd a kulcsot), Kerék Imre Michelangelo-műfordítása (Márványtömb szonett), Elisabeth Bérczy Bernström és Bérczy József Friedrich Rückert-fordítása (Szépségért, ha szeretsz), Németh István Péter (Egy dunántúli szonettszobrász), Jóna Dávid (Négy évszak), Pósa Zoltán (Tézis)és Balajthy Ferenc (Hegyet hágék) verse.

Az ünnepi szám borítóján Gera Katalin és Csernák Máté szobrászművészek legújabb életfája látható.

 

*

 

A Búvópatak nem kapható az újságárusoknál!

Aki szeretne a lapra előfizetni, kérésre csekket küldünk. Az éves előfizetési díj belföldön 7000 Ft, külföldre 7000 Ft + postaköltség. Átutalással a Búvópatak Alapítvány 10918001-00000012-93920004 számlaszámára kérjük teljesíteni az előfizetést, megjelölve a pontos nevet és lakcímet is, ahová postázni tudjuk a folyóiratot!

Lehetőség van arra is, hogy - a készlet erejéig - egy-egy példányt vásároljanak meg, a lap ára 560 Ft + postaköltség.

Azoknak az olvasóinknak, akik a Búvópatakot nem nyomtatott formában szeretnék olvasni, 5000 Ft befizetése ellenében villámpostán megküldjük az aktuális lapszám elektronikus változatát. Ebben az esetben kérjük a név megjelölése mellett megadni az e-mail címet is, ahová várják a Búvópatakot!

 

Külföldi előfizetéshez szükséges adatok:

Búvópatak Alapítvány

IBAN szám: HU62 1091 8001 0000 0012 9392 0004

BIC (SWIFT kód): BACXHUHB.

 

Elérhetőségeinek:

Postacím: 7400 Kaposvár, Somssich P. u. 11-13. I/12.

Telefon: 30 449 94 92

HONLAP: www.buvopatak.hu

Villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

Szeretettel a Búvópatak szerkesztősége

 

 

 

 

 

Kiegészítő információk