A Búvópatak júliusi számának tartalmából

 


 

 

„Miként az öreg idő,

 egy emberként jövünk, megyünk, köröttünk

 a tárgyak nem különben, ahogyan mibennünk,

 odabent az erő.

 

 Szeretni és szeretve lenni. Születni jöttünk!

 Előttünk sikolt a fény-sötétben

 istent látó lelkünk. Csak megy,

 megy előre, s jön velünk a hanyatló idő.” – a székelykeresztúri Szente B. Levente Kettészépült átjáró című verse is olvasható a Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap júliusi számában, melyben a világ megélésének irodalmi és képzőművészeti alkotások által közvetített szépségei mellett nemzeti sorsviharainkkal, a magyarság lét-és hitküzdelmeivel is szembesülhetünk.

    „Wass Albert szemlélete, amely koherensen fogja össze az emberiesség, a nemzeti helytállás és megmaradás alapigényeit, szervesen épül bele ebbe a legautentikusabb magyar szellemi hagyományba, a hiteles magyar gondolat sok évszázados vonulatába.” – írja Bertha Zoltán irodalomtörténész a Magyarság, emberség, hitvallás című esszéjében.

     Czakó Gábor A pozsonyi csata titkolásának okairól szóló tanulmányában arról értekezik, hogy kiknek és miért állt érdekükben a nemzeti emlékezetből kiradíroztatni a honfoglalás eseménysorozatát lezáró, 907. július 4-7. között zajló, diadallal végződő honvédő ütközetet, amely után 123 esztendeig nem támadták meg hazánkat. „Nyelvrokonság- és történelem-bütykölőink egyre-másra kemény csapásokat szenvednek el az igazságtól. A verés egyelőre nem bírja őket arra, hogy kiírják névjegyükre és lakásuk ajtajára: bocs, hazám!”

     Tusnády László A szív és az ész kapcsolata című tanulmányában az ötszáz esztendővel ezelőtt elhunyt Leonardo da Vinci, és az utána hetvenhárom évvel később született Comenius világába kalauzolja el az olvasót. „Nincs lehetetlen – suttogta az ember fülébe a szellő. Ennek a többszólamú öröme zengett a madárdalban. Pico della Mirandola bibliamagyarázatában az embernek az Isten által meghatározott szerepét emelte ki. Emberi méltóságunk alapját égi erő adta meg. Joggal hihetünk abban, hogy nincs lehetetlen, legalábbis addig nincs, míg az ember hű marad igazi küldetéséhez.”

    Fuggerek és Mediciek avagy a mohácsi csata alatti mélyvízi áramlatok című dolgozatában Csiba Zsolt a „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” emlegetett ütközet hátterét és utóhatásait elemzi megrázó erővel. „Isten kifürkészhetetlen akaratából, ezen az augusztus végi napon fullasztó a forróság, éppen vihar közeledik. Drágffy János közép-szolnoki és krasznai örökös főispán, temesi gróf, országbíró, a Szent Korona nemzetének zászlótartójaként, az uralkodó közvetlen közelében, szálegyenes tartással, az ősi hagyományoknak megfelelően sarkantyú nélkül ül a lován. Kezében a Magyarok Nagyasszonyával, a Boldogasszonnyal ékesített lobogó. Tökéletesen tisztában van azzal, hogy meg fog halni. Azzal is, hogy talán sohasem volt lényegesebb valódi szakrális értékeket felmutatni, mint éppen most. Életét az Úrnak, az Örökkévalónak ajánlja. A rendíthetetlen hűség, kötelesség és becsület útját járja. […] Közvetlenül a küzdelem előtt, a csatamezőn végrendelkezik, többek között megmentve ezzel a küldönc, a félig-meddig még gyermek apródja életét…”

     Szíki Károly A szeretet szivárvány-hídján címmel Lezsák Sándor könyvét (A rozsdás kések ellenében) ajánlja az olvasók figyelmébe, aki „Egyre szűkülő érdeklődést mutató korunkban megpróbálja a történelemeszméltető szerepét magára vállalni. Bizonyára nem reménytelenül, de talán csak szerény eredménnyel. Heroikus tett ez, mely a meglévő reménységgel még pislákoló, de folyton halványuló fényerőt megújítja bennünk. Ha a történelmi térerő benne is elfogy, akkor fölkapaszkodik Gálfalvi Gyurka írótársával az Istenszékére, elég magasra ahhoz, hogy feltöltődjön az emberi lélek-akkumulátor, és kitartson a következő hetekben, hónapokban, hogy közben a nemzetegyesítő történelmi folyamat feltartóztathatatlanságáról mondjon el egy igét.”

    „Míg megvolt hajó és meg árbockosár,

      szét kellett volna néznem, honnan

      a földrész, magzatvíz s merre sodor ár,

      amiben hol úsztam, hol fuldokoltam.

 

      Mióta nagyobb kínok nélkül, kapaszkodva

      irgalmas delfinuszonyokba,

      tarthatok, csak perzselt vállamra szárad a só,

      ám testemre éjjel egész tenger a takaró.” – Két Arion-érem címmel Németh István Péter versével Pálóczi Horváth Ádám és Berzsenyi Dániel előtt hajt fejet.

     A hajó-motívum Reményik Sándor költészetében címmel Csontos Márta a magyar költészetben gyakran megjelenő szimbólumot járja körül. „A hajó-motívummal az emberi sors megváltoztathatatlanságát szimbolizálja Reményik akkor is, amikor »Az árnyék-kapitány« -ban, küldetése tudatában, feladatvállalásának nehézségeit fogalmazza meg. Hiába áll a »kötelességek hídján«, a hullámok sodorják a hajót. A végső kicsengésben itt is a víz az úr, a gonosz erő, a hajó pedig nem tud bajelhárító lenni, vállalnia kell elkerülhetetlen sorsát: »Lovaggá ütött a sors kő-keze, / Rangot adott – de nem adott erőt. / Erő nélkül, haj, mit kezdjek vele? // Ráforrasztott a parancsnoki hídra, - / S én hídkorlátnak dűlve kémlelem: / Vajon mi van a csillagokba írva?«”

     Németh István Péter Rendhagyó magyaróra Tandori Dezsőről című irodalmi jegyzetében a tavasszal elhunyt költőre emlékezik egy nyolcvanas évek végén íródott óravázlata alapján. „Az irodalom és a nyelvtan kétszer negyvenöt percét (az éppen egy labdarúgó mérkőzésnyi időtharmadoltam: az első részt a költő bemutatására, a másodikat a Nagy gombfocikönyv elemzésére, a harmadikat a verses műfordítására szántam. A középső tömböt nem akartam végig monologizálni, hanem egy afféle snellpartira invitáltam a diákokat, mivel a tanári asztal felülete kiválóan alkalmas volt, hintőpor sem kellett, hogy lejátsszunk egy mini gombfocibajnokságot.”

    Németh István Péter jegyzetét jól zárja leDebreczeny György két kollázsa (míg haldoklik, emeleti ablak) Tandori Dezső műveiből.

    Az OLVASÓLÁMPA rovatban Bakonyi István Petrőczi Éva legújabb könyvét (Ida és Gyula) ajánlja az olvasók figyelmébe A dédszülők története címmel. „Különösen széppé teszi ezt a nagyívű vállalkozást, hogy erős a személyes érintettség, az érzelmi kötődés. A szeretet oly sok megnyilvánulása, s legfőképpen a felekezeti határokat ledönteni hivatott emberség számtalan jele.”

     Ady, a varázsló címmel Elisabeth Bérczy Bernström arról ír, hogy egy svéd nő magyar szerelme által hogyan ismeri meg a magyar irodalmat, és ez milyen erővel befolyásolja magánéletét.

     Vasvári Zoltán A Balaton, mint szimbólum című tanulmányában olyan magyar filmeket vesz sorra, amelyekben szimbólumértékű képi elem a magyar tenger.

     P. Buzogány Árpád Amikor nyár volt című lírai kisprózájában a nyár, mint a csavargások és volt szerelmek évszaka jelenik meg. „A hajnalok fáradt zenével, összeszűkült szemmel jönnek nyomunkban. Bebújnak a lehajló ágak alá is, meglesik a füttyös hazaballagókat. Gyérül már a sötétség, új napra várnak a fülledt álmok. Beteljesülést vágynak képzelt szerelmek. Nem friss már ez a nyár se. És nem hozott közelebb, bár karnyújtásnyira. Előttem táncolsz, mint színpadon, lebegsz és megfoghatatlan vagy, akár bővízű patakokból eső után kihajló szivárvány.”

    Egyéb érdekes írásokon kívül P. Buzogány Árpád versei (A versben él a fény, Régi nevén mondom), ifj. Béri Géza műfordítása (Maria Konopnicka: Erre járt a német…) és Csontos Márta versei (Összeköttetés, Esőisten találkozik Poszeidónnal) is olvashatók a júliusi Búvópatakban.

A címlapon és a hátsó borítón Ország László fotói láthatók.

 

*

 

A Búvópatakot 2019-ben is keressék az újságárusoknál!

Aki pedig szeretne a lapra előfizetni, kérésre csekket küldünk. Az éves előfizetési díj nem változott, postaköltséggel együtt belföldön 5000 Ft, külföldre 5000 Ft + postaköltség. Átutalással a Búvópatak Alapítvány 10918001-00000012-93920004 számlaszámára kérjük teljesíteni az előfizetést, megjelölve a pontos nevet és lakcímet is, ahová postázni tudjuk a folyóiratot!

Lehetőség van arra is, hogy - a készlet erejéig - egy-egy példányt vásároljanak meg, a lap ára 560 Ft + postaköltség.

Azoknak a külföldi olvasóinknak, akik a magas postaköltség miatt nem tudják megrendelni a Búvópatakot nyomtatott formában, 5000 Ft befizetése ellenében villámpostán megküldjük az aktuális lapszám elektronikus változatát. Az előfizetési díj befizetéséhez szükséges adatok:

Búvópatak Alapítvány

IBAN szám: HU62 1091 8001 0000 0012 9392 0004

BIC (SWIFT kód): BACXHUHB.

Ebben az esetben kérjük a név megjelölése mellett megadni az e-mail címet is, ahová várják a Búvópatakot!

 

Elérhetőségeinek:

Postacím: 7400 Kaposvár, Somssich P. u. 11-13. I/12.

Telefon: (82) 310 656

HONLAP: www.buvopatak.hu

Villámlevél: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 Szeretettel a Búvópatak szerkesztősége

 

 

 

 

Kiegészítő információk