A leigázás 45 alapelve

 

avagy hogyan bánjunk a bennszülöttekkelő (állampolgárokkal)...

Moszkva 2. 6. 1947. Szigorúan titkos!
K. AA/CC 113. utasítás NK/003/47/.


1. A nagykövetség épületeinek területén tilos a bennszülöttek soraiból  általunk beszervezett informátorokat fogadni. Az ezekkel az emberekkel való találkozás egy erre kijelölt szolgálat szervezi, a találkozók  kizárólag nyilvános helyeken történhetnek. Az információkat a  nagykövetség veszi át különleges szolgálatunk közreműködése mellett.

2. Főként annak kell nagy figyelmet szentelni, hogy katonáink és a  civil lakosság között semmiféle kapcsolat ne jöhessen létre. Megengedhetetlen, hogy tiszti kádereink a bennszülötteket azok  lakásaiban látogassák, szintén megengedhetetlen egyszerű sorkatonák bennszülött nőkkel való  érintkezése, megengedhetetlen katonáink és a bennszülött lakosság, katonaság közötti kapcsolatteremtés.

3.Meggyorsítani azon bennszülöttek likvidálását, akik Lengyelország  Kommunista Pártjával, a lengyel Kommunista Ifjúsági Szövetséggel, a  Hazai Hadsereggel, a parasztzászlóaljakkal és más társaságokkal és szervezetekkel állnak kapcsolatban, amelyek nem a mi kezdeményezésünk folytán keletkeztek. Ennek az ügynek az érdekében ki kell használni a fegyveres ellenzék  jelenlétét.

4. Ügyelni kell arra, hogy minden fegyveres akcióban azok a katonák vegyenek részt, akik a Kosciuszko-hadseregbe /a Szovjetunió területén a Vörös  Hadsereg oldalán harcoló lengyel Hadsereg ) való belépésük előtt országunk (a Szovjetunió) területén tartózkodtak, és elérni teljes megsemmisítésüket.

5. Meg kell gyorsítani az összes párt egy szervezetbe történő  egyesítését, ügyelve arra, hogy minden kulcsszerep olyan embereknek jusson, akik a különleges osztályunk szolgálatába állnak.

6. Egyesíteni az összes ifjúsági szervezetet, és járási vezetőktől  felfelé a vezető helyekre különleges szolgálatunk által jóváhagyott embereket  kell helyezni. Még a végső egyesítés előtt likvidálni kell a cserkészmozgalom ismert vezetőit.

7. Megszervezni és figyelni arra, hogy a pártkongresszusok küldöttei  által megválasztott funkcionáriusok az előttük álló teljes időszakra ne tarthassák meg mandátumukat. A küldöttek semmi esetre sem hívhatnak össze vállalatok közötti gyűléseket. Ha nincs más megoldás, és ha egy ilyen gyűlést mindenképpen össze kell hívni, el kell távolítani azokat az  embereket, akik a koncepciók tervezésében és a követelések felerjesztésében aktivitást  fejtenek ki. Minden elkövetkező kongresszusra új küldötteket kell válogatni, csakis olyanokat, akiket különleges szolgálatunk szemel ki.

8. Különös figyelmet kell szentelni a szervezési képességekkel rendelkező és népszerűségre esélyes egyéneknek. Az ilyen embereket be kell szervezni, amennyiben ellenállást tanúsítanak, nem engedni őket magasabb posztra.

9. Elintézni, hogy az állami alkalmazottak (a biztonsági szerveket és a bányaipart kivéve) alacsony fizetést kapjanak. Ez elsősorban az  egészségügyet, a bíróságokat, a közművelődési szférát, valamint a vezető beosztásban dolgozókat érinti.

10. Minden kormányszervbe, valamint az üzemek többségébe különleges szolgálatunkkal együttműködő egyéneket kell beépíteni (a helyi közigazgatási szervek tudomása nélkül.)

11. Különleges figyelmet kell szentelni annak, hogy a bennszülött sajtó ne közölje a hozzánk szállított áru mennyiségét és fajtáját. Úgyszintén nem szabad ezt üzletnek nevezni. Ügyelni kell arra is, hogy a sajtó kiemelten írjon a bennszülötteknek kiszállított áru mennyiségéről. Emellett meg kell említeni, hogy ez árucsere-forgalom keretén belül történik.

12. Nyomást kell gyakorolni a bennszülött hivatalokra, hogy azon személyek, akik földet, parcellát, telket szereznek, ne arról kapjanak papírt, hogy tulajdonosok lettek, hanem csak arról, hogy azt kiutalták.

13. A paraszti magángazdálkodással szemben olyan politikát kell  folytatni, hogy a magángazdálkodás ráfizetésese legyen, esetleg  minimális haszonnal járhasson. Ezután pedig el kell kezdeni a vidéken a kollektivizálását. Amennyiben nagyobb ellenállás keletkezik, csökkenteni kell a termelőeszközök kiosztását és növelni az állami beszolgáltatási kötelezettségek kvótáit. Ha mindez nem vezetne eredményre, meg kell szervezni, hogy a mezőgazdaság ne tudja fedezni az ország élelmiszerellátását. A hiányzó mennyiséget behozatallal kelljen pótolni.

14. Mindent megtenni annak érdekében, hogy a határozatok és rendeletek- legyenek azok jogi, gazdasági, vagy szervezeti jellegűek-, megfelelően pontatlanok legyenek.

15. Mindent elkövetni annak érdekében, hogy az egyes ügyek tárgyalásával egyszerre több komisszió, hivatal és intézmény foglalkozzon, de egyikük sem hozhat határozatot, mielőtt a többiekkel nem konzultált (kivételt képeznek a bányaipart érintő ügyek).

16. Az üzemi önkormányzatok semmiféleképpen sem fejthetnek ki hatást az üzem tevékenységére, kizárólag a határozatok teljesítésén dolgozhatnak.

17. A szakszervezetek nem szegülhetnek ellent az igazgatóság utasításainak. A szakszervezeteket más feladatokkal kell elfoglalni, úgymint a vállalati üdültetések szervezése, a nyugdíj-és kölcsönkérelmek elbírálása, kulturális és szórakoztató programok, kirándulások szervezése, a hiánycikkek elosztásának megszervezése, a politikai vezetés határozatainak és nézeteinek az igazolása.

18. Meg kell szervezni, hogy csak azokat a dolgozókat és vezet?ket léptessék el?, akik a rájuk bízott feladatokat példamutatóan végrehajtják, és akik nem hajlamosak azon problémák analizálására, amelyek túlérnek tevékenységük határain.

19. Azon bennszülöttek tevékenységéhez, akik párt-, állami és gazdasági funkciókat viselnek, olyan feltételeket kell kialakítani, hogy azok alkalmazottaik szemében kompromitálják ?ket, és lehetetlenné tegyék visszatérésüket eredeti környezetükbe.

20. A bennszülött tiszti káderekre csak ott bízható felel?s pozíció, ahol már el vannak helyezve különleges szolgálatunk emberei.

21. Minden fegyveres akció és éleslövészet alatt a l?szer mennyiségét fegyverre való tekintett nélkül állandóan szigorúan ellen?rizni kell.

22. Megfigyelés alatt kell tartani minden tudományos kutatóintézetet és laboratóriumot.

23. Nagy figyelmet kell szentelni a feltalálóknak és újítóknak, valamint fejleszteni és támogatni tevékenységüket, de minden egyes találmányt következetesen fel kell jegyezni, a jelentés pedig a központba küldend?. Csak azon találmányok megvalósításához szabad  hozzájárulni, melyek a bányaiparban hasznosíthatók, valamint azokat, melyek különleges utasításainkban vannak feltüntetve.
Nem valósíthatók meg azok a találmányok, amelyek a termelés növelését, ezzel párhuzamban pedig nyersanyagtermelés és nyersanyagbányászat visszaesését eredményeznék, vagy akadályoznák a határozatok teljesítését. Ha egy találmány már ismertté vált, meg kell szervezni annak külföldre való eladását. A találmány értékér?l és leírásáról szóló dokumentumok közlése megengedhetetlen.

24. Az egyes szállítmányok pontosságában zavarokat kell el?idézni (kivéve az NK 552-46 számú utasításban szerepl? szállítmányokat).

25. Az üzemekben kezdeményezni kell a különböz? problémafelvet? és szakmai értekezletek összehívását, feljegyezni az ott elhangzott javaslatokat, észrevételeket és azok szerz?it.

26. Népszer?síteni kell a dolgozókkal folytatott beszélgetéseket, melyek id?szer? termelési témákkal foglalkoznak, valamint olyan beszélgetéseket, melyeken helyet kap a múlt és a helyi problémák bírálata. Nem szabad megengedni azonban a bírált jelenségek okainak megszüntetését.

27. A bennszülött vezetés nyilvános fellépései lehetnek nemzeti és történelmi színezet?ek, de azok nem vezethetnek a nemzet egységéhez.

28. Figyelni kell arra, nehogy az újjáépítés alatt álló vagy az újonnan felépített városokban és lakótelepeken léteznek-e olyan vízvezetékrendszerek, melyek nincsenek rákötve a f? vízhálózati rendszerre. A régi, nem bekötött vízvezetékeket és az utcai kutakat szisztematikusan fel kell számolni.

29. Az ipari objektumok rekonstrukciója és építése során ügyelni kell arra, hogy az ipari hulladék azon folyókba legyen irányítva, melyek ivóvíztartalékként szolgálhatnak.

30. Az újjáépített városok és az új lakótelepek lakásaiban nem lehetnek többlethelyiségek, melyekben hosszabb id?re háziállatokat lehetne tartani, vagy nagyobb mennyiség? élelmiszer-tartalékot felhalmozni.

31. A magántulajdonban lév? term?vállalatok és az iparosok csak olyan alapanyagot és berendezéseket kaphassanak, amelyek meggátolják a jómin?ség? áruk el?állítását. Ezen termékek árai magasabbak legyenek, mint az állami vállalatok hasonló termékei.

32. El? kell idézni a hivatali adminisztráció minden szinten történ? terebélyesedését. Megengedhet? az adminisztratív szervek tevékenységének bírálata, de semmiképpen nem engedhet? meg számbeli megfogyatkozásuk, és normális m?ködésük sem.

33. Ügyelni kell minden gyártási tervre a bányaiparban, valamint a megfelel? instrukciókkal megjelölt vállalatokban. Meggátolni a belföldi piaci ellátást.

34. Különös figyelmet kell szentelni az egyházaknak. A kulturális-nevel? munkát úgy irányítani, hogy általános ellenszenv alakuljon ki ezen intézmények ellen. Figyelni és ellen?rizni az egyházi nyomdákat, levéltárakat, a prédikációkat, az énekeket, a vallásoktatás tartalmát, de még a temetési szertartásokat is.

35. Az alap-, illetve szakiskolákból, de különösen a közép- és f?iskolákból el kell távolítani azokat a tanítókat, akik köztekintélynek és népszer?ségnek örvendenek. Helyüket kinevezett emberekkel kell feltölteni. Megszüntetni a tantárgyak közötti különbségeket, korlátozni a forrásmunkák kiadását, és a középiskolákban beszüntetni a latin és ógörög nyelvet, az általános filozófia, a logika és a genetikai oktatását. A történelemoktatásban nem szabad megemlíteni, hogy melyik uralkodó szolgálta, vagy akarta szolgálni az ország javát, hanem rá kell mutatni a  királyok zsarnokságára, és az elnyomott nép harcára. A szakiskolákban be kell vezetni a sz?k specializációkat.

36. Inspirálni kell olyan állami m?vészeti és sportrendezvények  megrendezését, amelyek a bennszülöttek harcát ünneplik a (az oroszokat kivéve, különösen a német) megszállókkal szemben, s melyek a szocializmusért vívott harcot hirdetik.

37. A helyi kiadványokban nem engedhet? meg azon bennszülöttekr?l szóló m?vek megjelenése, akik a forradalomig és a második világháború alatt nálunk éltek.

38. Ha létrejön egy olyan jelleg? szervezet, amelyik ugyan támogatná az országunkkal való szövetséget, de ugyanakkor szorgalmazná a hivatalos vezetés gazdasági tevékenységének ellen?rzését, azonnal be kell indítani ellene nacionalizmus és sovinizmus vádjával egy rágalomhadjáratot. Ezt a következ?képpen kell csinálni: emlékhelyeink megszégyenítése, temet?ink megrongálása, nemzetünk és kultúránk befeketítését hirdet?, és a velünk kötött egyezmények értelmét kétségbe vonó röplapok kiadása. A propagandamunkába be kell vonni a bennszülötteket, és kihasználni a velünk szemben létez? gy?löletet.
39. Gondoskodni a hidak, utak és az összeköt?-hálózat kiépítésér?l, hogy egy szükséges katonai intervenció esetén gyorsan és minden oldalról elérhet? legyen az ellenállás helyszíne vagy az ellenzéki er?k összpontosításának helye.

40. Odafigyelni arra, hogy a politikai ellenzék képvisel?it lecsukják. Megdolgozni azokat az ellenzékieket, akik a bennszülött lakosság tekintélyét élvezik. Az úgynevezett véletlen események során, miel?tt még betörnének a köztudatba, likvidálni vagy köztörvényes kihágás vádjával bezárni ?ket.

41. Meg kell gátolni a politikai perekben elítélt személyek rehabilitációját. Amennyiben ez a rehabilitáció elkerülhetetlen, csak azzal a feltétellel lehetséges ezt megtenni, hogy az eset bírói m?hibának min?sül, nem lesz perújrafelvétel, valamint a hibás ítéletet okozó (bírák, tanuk, vádlók és informátorok) nem lesznek beidézve.

42. Azokat a párt által kinevezett vezet?ket, akik tevékenységükkel károkat okoztak, vagy az alkalmazottak elégedetlenségét idézték el?, ne állítsák bíróság elé. Drasztikus esetekben vissza kell hívni ?ket funkciójukból, más hasonló vagy magasabb szint? pozíciókba helyezni ?ket. Végs? esetben vezet? állásba kell tenni ?ket, és a kés?bbi változások idejére kádertartalékként számolni velük.

43. Nyilvánosságra kell hozni azoknak a vezet? pozíciókban dolgozó személyeknek pereit (els?sorban a hadügyben, minisztériumokban, f?bb hivatalokban, iskolaügyben dolgozókról van szó), akiket népellenes, szocializmusellenes és az iparosítást ellenz? tevékenységgel vádolnak. Ez a dolgozó tömegek figyelmét felkelti.

44. A munkahelyeken gondoskodni kell a különböz? funkciókban dolgozó emberek leváltásáról, és a legkisebb szakértelemmel rendelkez? iskolázatlan munkásokkal helyettesíteni ?ket.

45. Meg kell szervezni, hogy a f?iskolákra legalacsonyabb társadalmi rétegekb?l származók kerüljenek be els?sorban, akiknek nem érdekük szakértelmük növelése, csupán a diploma megszerzése.

Péntek Imre: Átvonulás

 

A változás lecsengett, célhoz ért,
milyen remek, hogy csendes, vértelen –
izzadt a fényes pofájú értelem,
s lessük, jó fiúk, ki kapja most a bért,

jutalmat, állást, szent babért,
s ki marad megint talpig meztelen,
fetrengve porba; mélybe, lenn,
pedig egyet mást ő is megtett azért...

A massza lágy, de szilárdul már a kéreg,
helyet talál magának a féreg és a véreb,
az esték lágy szava régi harangkondulás...

Mintha jártunk volna már e tájon,
ez istenverte, szikes, szűk lapályon,
hol engedélyezett a koldulás.

Somogyiak a Don kanyarban


Tisztelt Hölgyem, Uram!

Engedje meg, hogy röviden bemutatkozzunk: Kovács Géza és Lukács Bence Ákos fiatal történészek vagyunk, akik túlél?ket, visszaemlékezéseket, fotókat vagy bármilyen személyes tárgyat keresünk az 1942-43 között a Don kanyarnál járt somogyiakról. Mindketten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végeztünk és egyikünknek személyes „érintettsége” is van somogyiként, egy túlél? unokájaként a témában.

Az alapötletet az adta, hogy a kaposvári Nagy Lajos Király 6. honvéd gyalogezred és a nagyatádi-kaposvári vegyes feltöltés? 36.-os gyalogezredek történetét még ennyi év eltelte után sem dolgozták fel teljes mértékben, sorsukkal csak érint?legesen találkozhatunk a szakirodalomban.
Ez a két alakulat és a kaposvári székhely? 10. tüzérosztály adta azt az un. 10. könny? hadosztályt, aminek a nagy része somogyi feltöltés? volt, és ami 1942. május-június hónapokban vonult ki a frontra. A hadosztály 1943. január közepén az orosz támadás miatt megsemmisült. A 6. és a 36.-os gyalogezredek iratainak nagy része elveszett, a Hadtörténeti Levéltárban sajnos csak minimális mértékben találhatóak meg a hozzájuk kapcsolódó iratok. Tudomásunk szerint 1985-ben a Somogy Megyei Levéltárból az összes iratot a Hadtörténeti Levéltárnak adták át.
Feldolgozták viszont a 10. kaposvári tüzérezred történetét, ennek ellenére az ehhez az alakulathoz tartozók visszaemlékezéseit is várnánk. Minden apró, személyes jelleg? információ érdekelne bennünket.

Tekintettel a téma részbeni feldolgozatlanságára, szeretnénk  olyan volt katonákat, túlél?ket, vagy fiatalabb generációhoz tartozó személyeket találni, akik az adott id?szakkal kapcsolatban bármilyen - legapróbbnak t?n?- információval, személyes történettel, fényképpel, levelez?lapokkal, hozzá tudnának járulni a Don kanyarnál elesett vagy azt túlélt somogyi katonákról és munkaszolgálatosokról szóló összeállítás megvalósulásához.

Ehhez szeretnénk segítségüket kérni, hogy kapcsolatrendszerüket, ismeretségüket, vagy esetleg olyan fórumokat (Média- megyei és települési televíziók, újságok-, egyházak, hagyomány?rz?k, települési vezet?k, helytörténészek, könyvtárak…) akik a dolgok propagálásban, hirdetésében segítségünkre tudnának lenni, tájékoztassák.

Szeretnénk, ha minél több emberhez eljutna ez az információ, hogy a lassan 70 éve történt Doni katasztrófa somogyi áldozatainak méltó emléket állíthassunk.

Segítségüket el?re is megköszönve:

Kovács Géza és Lukács Bence Ákos

Kelt: Budapest, 2009-11-24


Elérhet?ségek:
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
telefonszám a szerkeszt?ségben

Kiegészítő információk