Levelek, vélemények
Németh István Péter
2013. március 15.
Drága Judit, Kedves Árpád!
Két postát is meg kell köszönnöm
e kis levélben, hiszen megkaptam
a márciusi - szép - számokat,
s meg az utalást is a tapolcai számlámra.
A lapokat azért, mert mint eddig,
igyekszem 2 példányt jóemberek kezébe adni,
hátha valamelyik alkalommal
valaki jóemberségével szinkronban
belegondol abba is, hogy akik
ezt csinálják, ugyanúgy esznek és
ki kell pihenniök fáradalmait, mint
azoknak, akiknek jólesik a szó és kép,
amiket adni tudunk.
Azt hiszem, nem fogunk látni
egyhamar ily' racionális embert.
Szerintem tényleg azt gondolják,
hogy mi mannán élünk, s nem úgy
vesszük a krumplit a boltban.
De hát megvoltunk eddig. Majd csak
megleszünk ezután is.
Gyanítom, hogy csak az ad pénzt
a másiknak, akinek nincs.
Mint Ti - nekem.
Két hete édesanyám mellé jöttem haza,
fél esztendei fizetés nélküli szabadságot kértem és kaptam.
Egyből nem vagyok olyan nagy legény :-)
Örültem a cifra papírnak. Köszönöm Néktek.
Édesanyám nyugodtabb, megdicsérte az orvos is.
Elnapolta az infúziókat. Egyelőre.
Vigyázunk egymásra, ahogy lehet,
a nap legnagyobb részét már a Ley utca 10-ben töltöm.
Csak postára s boltba megyek biciklivel,
s az ebédért.
Szeretettel gondolok Rátok
március idusán
ragaszkodással:
barátotok és munkatársatok - Pista
Pongor Márta
2013. február 8.
Kedves Árpád!
Hálásan köszönöm Zoli nevében is a legfrissebb Búvópatakot. A magunkfajta olvasó ember mostanság nincs elkényeztetve abból a szempontból sem, hogy minden számot azonos, az elvárt színvonalon szerkesztenek.
Talán még tartozom annyi kiegészítéssel, hogy ez a mi rácsodálkozásunk nemcsak a lap tartalmára, legalább annyira a küllemére is vonatkozik, szívből gratulálunk a "tipográfus mesternek"- művészeti vezetőnek.
Köszönjük továbbá szíves felkérését valamifajta kézirat megírására, pillanatnyilag mindketten orvosok kezében vagyunk, amint ennek az idegölő periódusnak vége lesz, remélem dolgozni is lesz erőnk, időnk.
Zoli idén lesz nyolcvan éves, meglehetősen fáradékony.
Tavasztól őszig Siófokon lakunk, ha a jó Isten engedi, idén is mehetünk, ott több lehetőségünk lesz a pihenésre és a munkára is.
Kérem, adja át Sarusi Mihálynak jó barátném Kádár Marianna lelkipásztor üdvözletét, akinek szintén ajánlottam olvasásra a Búvópatakot, ők még Békéscsabáról ismerik jól egymást. Megörült, hogy Sarusi kéziratot olvashatott, majd küldte tovább más közös ismerősöknek is.
Mondhatnám a Búvópatak címe után: nomen est omen....
Kívánunk kitartást fáradozásához, küldetésük teljesítéséhez!
Szeretettel üdvözöljük!
Márta, Zoltán
Pongor Márta és Iszlai Zoltán
2013. január 13.
Pongor Márta és Iszlai Zoltán levele Matyikó Sebestyén Józsefhez
Kedves Jóska!
Köszönjük a lapot, nagyon nagyon tetszik. Igazi csemege, és neked is külön gratulálunk.
Nívós, de olvasható, igazi kulturális kincs. Pontosan az, amit a fejléc jelöl: Polgári, kulturális, társadalmi.
Ami a tartalmat illeti: jó, hogy teljes terjedelmében lehet végre O. Viktor beszédét olvasni, mindenütt csak részleteket közöltek. Zoli szívesen emlékezik Szabó Istvánra;egy darabig az egyetemi kollégiumban is laktak együtt. A Tündérvölgyről pedig eszembe jut édesanyám Jancsó Sárika, ő ott, a közeli faluban született, nevelkedett. A háború előtti években - már Pesten dolgozott akkor - lehetett nyaraló építésére alkalmas földeket előjegyezni. Ő is megtette persze, meg is van ennek az irata, de közbeszólt a világégés.
Nemrégiben, amikor "otthon" jártunk, egyik rokonom pontosan megmutatta, melyik is lett volna a mi "birtokunk". Igazi Tündérvölgy....
Ezt a szomorú, kedves történetet hívta elő bennem a cikk olvasása.
Szeretettel ölelünk
Márta, Zoltán
