Németh István Péter: Csokonai üres csurgói padjára
sok-sok előtte-tisztelgő verset és még szobrokat is kapott
s hogy lám őrzi utókor Somogyban e kőből faragott padot
fölötte most a park fái áznak hűvös november eleji
zápor a platán és a fenyő ágait ezüstösen veri
az ősfa látta itt Csokonait s koromszín mókus elgurult dió
után ugyanúgy iramlik alóla legyen mire e padot lepi hó
mert úgyis lesz ha újra hersennek rügyek majd lombjuk árnyán
mindétig szerelmesen egy diákfiú s egy diáklány