Karácsony és a feny? a régi magyar néphitben
Karácsonyt nem csak ma ünnepeljük, hanem honfoglaló eleink is megünnepelték ezt az id?szakot, de persze nem egészen úgy, ahogy mi manapság. Hazánkban Bécsb?l a magyar arisztokrácia nyomán terjedt el a karácsonyfa, az els?t valószín?leg Brunszvick Teréz állította Aszódon.
Eleinknél a Téli Napforduló (Karácsony) a sötét uralma végének, a fény, a t?z újjászületésének ünnepe volt. Ezen kívül a Hétboldogasszony ünnepek is az évkör menetéhez, a természet rendjéhez, a t?z növekv?, vagy csökken? erejéhez, hatásához igazodtak. A karácsony az év t?zhöz leginkább köt?d? jeles napja. A szó jelentése Téli Napforduló. (kara: sötét, fekete, csony: változik, fordul)
A feny? jelentése
Ekkor áll meg a sötét id?szak növekedése és háromnapnyi "várakozás" után újjászületik a fény. Jézus születésének ünnepét is azért tették erre a napra a Niceai Zsinat döntésében, mert ? a keresztény világban a Fényhozó - bár hivatalos adat nincs születésének pontos idejér?l.
A régiségben ifjú sólymokat reptettek e napon. A sólyom a közvetít? az égi világ és a földi világ között, Isten hírnöke. A karácsonyi ünnepkörhöz tartoztak a ma már korábbi, Luca napi szokások is - például a t?zcsiholás - hiszen a naptárreform el?tt ez volt a Napforduló ideje (Luca = lux = fény), egybeesett Karácsonnyal. Ez volt az újév.
Február 2-a, gyertyaszentel? (t?zszentel?) boldogasszony ünnepe. A természet, a fák ébredésének ünnepe. Még láthatatlanul, de elindulnak a nedvek, az élet áramai. A régiségben ezen a napon el?bb megáldották a tüzet, majd a kereszténnyé vált hagyományban a szentelt t?znél áldották meg a gyertyákat.
A karácsony másik jelképe a feny?. A feny? szóban megbújik egy üzenet, ami megmagyarázza, miért is ezt a fát tartjuk az ünnep legfényesebb jelképének. A feny? személy. A szó valódi jelentése FÉNY ?. A feny? személyiséget ölt magára, az életfa felékesítve az év legsötétebb id?szakában azt jelképezi, hogy a fény újra elérkezik a világba.
Karácsonyfa története
A feny?fa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le: Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek el?l bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, maikor egy feny?fához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült.
Az Úr most megáldotta a feny?fát: "Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát."
A karácsony ma már mindannyiunknak az év egyik legnagyobb ünnepe, amely hosszú századok óta az egész világ számára ugyanazt jelenti, ugyanazokat a gondolatokat ébreszti az emberekben.
A feny? már az emberiség ?skorában is mágikus jelkép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét. El?ször az emberek borókát, fagyöngyöt, feny?ágat akasztottak fel otthonaikban a mestergerendákra. Már a rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacskákat.
Az ?sgermánok a fény tiszteletére mécsesekkel díszítették a feny?ágat. E szokásokkal rokon hazánkban a Borbála napi zöldág hajtatása. Kés?bb a zöld ágakat termékenységszimbólumokkal díszítették. /tojás, alma, dió, mogyoró/.
Habsburgok és az aszódi els? karácsonyfa
A legtöbb német területen a karácsonyfának paradicsom volt a neve, hozzátartozott a középkori paradicsomjátékok kellékeihez. Az angyalhaj, a fémgyöngy, papírlánc, a bibliai kígyót idézi a b?nbeesés idejéb?l. A fa alá tett ajándékokat-ételeket a család eltávozott tagjainak szánták. Az els? karácsonyfáról Sebastian Brant német író emlékezik meg, Strasbourgban a XX. század végén. A Habsburg uralkodók Bécsben 1824 táján feny?fa alatt ünnepelték a szentestét, egymásnak ajándékot adva. Hazánkban Bécsb?l a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el.
Az els? karácsonyfát valószín?leg Brunszvick Teréz állította Aszódon a XIX. század folyamán. Az emberi életben az ünnepi alkalmaknak, szertartásoknak nagy a jelent?sége. Az év legnagyobb ünnepe, melynek leggazdagabb tartalma van, az a karácsony. Igazi humanista tartalommal a keresztény vallás töltötte meg, a kis Jézus születésnapjának nyilvánította, mely a béke, szeretet erkölcsi parancsát jelenti mindnyájunk számára.
Forrás: Gondola
