A feminin külpolitikáról

avagy az állati komolyság idei kitüntetettje

Aachen városa jellegzetes karneválozó terület. „Latin” város, mondjuk arrafelé. Ezek azok a népek, akik német létükre, vagy éppen azért úgy tartják, hogy ők igazából a régi rómaiak („limes”...) közvetlen leszármazottai. Így tehát nem is igazi germánok. Kedélyesek, életvidámak, levanteiek. Mainz, Köln, Düsseldorf és Aachen. Meg a hozzájuk közel eső kisebb városok, egészen a Ruhrvidék keleti határáig. Itt az ötödik évszakot komolyan kell venni!

Ez a „véres” idő minden évben november 11-én 11 óra 11 perckor kezdődik, és tart egészen Hamvazó szerdáig, majd addig, ameddig e napon elégetik a szalmabábút, a Hopediz-et. A főméltóságok ilyenkor valóban méltóságok, a bőséggel osztogatott kitüntetések valóban értékesek. Aki ilyet már kapott, tudja, hogy van súlyuk. Egy rendezvényen illik az összes korábbit is viselni, a nyakunkba akasztva.

A hangulat február elején fokozódik! Indításnak évente átadják Aachenben a fő kitüntetést: „az állati komolyság elleni lovagrend lovagja” nevüt. Ez egy csákóból áll, egy latinul megfogalmazott rendi szabályzatból és az illető kitüntetett mozaikképéből. Utóbbi természetesen a verhetetlen aacheni „Printen”-ből készül, ami nem más, mint csokis mézes puszedli. Elég édes...

A kitüntetettnek pedig az ünnepélyes este folyamán kutya kötelessége egy kalickába lépve beszédet tartani, amin az ünneplő közönség nem egyszer csak azért derül, mert már személyenként egy üveg pezsgőn legalább túl van. Kötelező derülni, de jobb, ha gurulunk a nevetéstől! A zenekar meg minden harmadik mondat után háromszoros tust húz.

Kit ért 2023 „karneválszezonjában” ez a kivételes megtiszteltetés? A saját leánya által is humortalannak, sótlannak mondott német külügyhölgyet: Annelena (Charlotte Alma)Baerbock-ot. Az indoklásban ez áll: „állhatatossága, a diplomáciai parketten tanusított humora és a remény, illetve a béke érdekében folytatott harca elismeréséül”...

Humoros beszédét azokban az órákban kellett megtartania, amikor nagy nehezen a német kormány is ráállt a 14 Leopárd tank szállítására Ukrajnába. Így kezdte: „Átgondoltam, hogy valamiféle kosztümben lépek fel, például leopárdnak öltözöm”...Szerencsére nem tette. Háromszoros tus!

A 2021-es választási harcok közepette, ahol „zöld” üdvöskeként akár a kancellári székért is harcolt, számtalan plakáton volt látható. A felirat: „Válságos övezetekbe fegyvereket nem szállítunk”.

A humoros beszéd egy további része arra utalt, hogy néhány nappal korábban hivatalosan, mint Németország külügyminisztere kimondta: „mi Oroszország ellen harcolunk, nem Önök ellen...” (Értsd a NATO tagállamait. A beszéd egy aktuális NATO találkozón hangzott el, ahol a németeket „nyomás alá helyzeték” Leopárd ügyében.)

Bismarck óta legkésőbb ez egy külügyminiszter szájából egyértelmű hadüzenet, amit komolyan kell venni. Vagy nem? Valószínüleg nem, hiszen Oroszország erre a butaságra még csak nem is válaszolt. A világ legnagyobb szerencséjére. Manapság sok mindent nem veszünk komolyan. Női csacsogást sem.

Humoros beszédében meglehetően részletesen kitért arra is, hogy: „csak azok nem szólják el magukat, akik nem mondanak semmit. Én nem tartozomn ezek közé.”Ezt úgy is fordíthatnánk, hogy „csak az ökör következetes”.

Két leánygyermeke ellenére, akik ugyan édeasanyjuk humoérzékéről nem tartanak sokat, harcos formában kiáll az üdvöske amellett, hogy „a gender szemléletet... a fejekben le kell horgonyozni.” Ugyanis a nők helyzete nem más, mint a „megoldás része”.

Hivatkozási alapja minderre Csad, illetve Afganisztán, ahol éppen napjainkban a „nőies külpolitika” győzedelmes. Vagy mégsem? Ha így nézzük...hát igen. Akkor a női megoldás bizony rész. Az egész része. Talán fele része. Mert a női megoldás – Isten áldja a magyar nyelvet – a feleség. Ez igazából csak annak új, aki genderileg már nem érti, hogy mi a csuda is az az X meg Y kromoszóma.

A „feminin” külpolitika szerint vannak e világban, akiket  szét kell taposni, megsemmisíteni, agyonlőni? Akik ellen tankokat kell küldeni? (Netalán e tankokba saját fainkat, leányinkat ültetni?)

Mert: nekünk van igazunk. Melyik is? Feminin, esetleg zöld igazunk, mindenféle igazunk, igazunkban pedig csak az nem szól mellé, aki a száját ki se nyitja. A Jóisten sem mondhatja másképp: e „feminintől” ments meg,  Urunk minket!

Tisztelt Madame Holefleisch! (Férje ugyanis Daniel Holefleischj.)

Kedves Annelena Carlotte Alma!

Talán jobb lenne, ha kedves kislányaid és Daniel körül szorgoskodnál, békés otthont teremtve Potsdamban! Ugyanis – sajnos – ott sincs elég bunker, ahova behúzódhatnátok majd akkor, amikor ...

De miért érdekes ez egyáltalán nekünk, magyaroknak?

Miért is? Talán azért mert egy szövetségben élünk, amit NATO néven emlegetnek. Orbán Viktor legutóbbi beszéde szerint ez egy tiszta védelmi, egymást segítő katonai érdekszövetség, mely a magyar élet számára is hasznos. Ennyi, de nem több.

Butácska háziasszonyok maflaságai talán nem időszerűek ebben a vészterhes világban. Nem időszerűek, de sokaknak hasznosak. Nem „magas szint”, de élvezhető, eladható. Általában akár érthető is. „Halt, ebend...” A német beszéd legbugyutább kifejezésmódja, jellegzetes töltelékszavak, melyek semmit nem fejeznek ki. Persze Annelena erre  talál magyrázatot: „ez amolyan hannoveri tájbeszéd....” Utal származására. Szép. Csak az a baj, hogy ez nem „hannoveri”, hanem a nyolc általánost csacsogó csücsöri szájú habókleánykák kedvenc kifejezése.

Van még ilyen: „krass”, meg „cool”. Lefordíthatatlan. „Ebend”.

A lényegük nem más, mint „okeejj”.A lényegük nem más, mint a nulla. Üresség. 

Szutrély Péter

2023. február 27.