Levelek, vélemények

Fekete József

2006. november 18.


 

Kedves Árpád!

Köszönöm szépen a Lapokat. Gratulálok Katikának a legkifejezőbb, a legszuggesztívebb, a legszebb, és a legjobban az '56-os forradalom és szabadságharc szellemiségét kifejező, és a legméltóbb alkotásához. Ez az 50.-ik évfordulóra létrejött alkotások közül a legkiemelkedőbb. A többi mind-mind, úgy művészeti szempontból, mint színvonalban eltörpül mellette. Merem állítani, hogy "A szabadság angyala" megmentette a fél évszázados évforduló becsületét!

Neked a lap színvonaláért. Büszke vagyok arra, hogy a nevem megjelenhet a Búvópatakban.


Baráti szeretettel,

Fekete Jóska

2006. november 18.

Dr. Egervári Gyula

2008. március 16.


 

Kedves Árpádom!

Tehetségben, lelkesedésben, hallatlan munkabírásban és magyarságodban tökéletesen egyedülálló vagy! Nemigen hiszem, hogy Magyarországon még egy ilyen zseniális család van, mint Ti vagytok! Ha valaki megérdemelné a legfelsőbb kitűntetést, akkor az Te vagy, egész családod az! Hálát adok a jó Istennek, hogy Hozzátok vezérelt. Borongós napjaimban a Tirátok való emlékezés jelenti a napsugarat…

Nagyon köszönöm a Búvópatak egészen rendkívülien remek, színvonalas számait (hálás köszönetemmel már nagyon régen adós vagyok).

Sajnos ezúttal nem értek egyet derűlátásoddal (bár segítene a Teremtő, hogy ne legyen igazam). Két, a népek által elsöprő győzelem után, a hírhedt beszéd (önbeismerés) és a sorozatos nemzetvesztő álnokságot követően ez a kádár-fattyú nem mond le (és ha igen, a másik kommunista jön a helyébe); ahogy mondani szokás: nincs bőr a pofáján! Minden nyugati államban egy ilyen talpnyalót már régen kiebrudaltak volna. Nagyon szomorú, hogy a népharag csak annyira terjed, hogy önkormányzati– és népszavazásban nyilvánul meg! A következő lépés előtt megtorpan…

Sok szeretettel ölelek Benneteket:

Gyula

Dr. Egervári Gyula

2008. március 16.

Dr. Egervári Gyula

2007. március 12.


 

Kedves Árpádom!

Már régen tartozom egy levéllel. Igen sokat szeretnék Veled beszélgetni, ámbár az még mindig lehetetlen (a részemről). Óriási figyelemmel kísérem hősies munkádat. Szerénységednél csak a tehetséged nagyobb! Istennek nem győzök hálát adni, hogy megismerhettelek, ragyogó feleségeddel, Katával együtt.
Tudom, hogy most már részemről csak álom, de ha valaha otthon lennék, nem Budapestet (ahol születtem, nevelkedtem, tanintézeteket jártam) választanám, hanem Kaposvárt, melynek varázsa, barátsága nap mint nap elbűvöl.
A héten feltétlenül számítok részletesebben írni Neked. Az írás (komputeren) már elég jól megy, a beszédemmel van még hiba.
Szeretettel üdvözöllek Katával, fiaiddal együtt.

Gyula

Dr. Egervári Gyula
2007. március 12.

Kiegészítő információk