Levelek, vélemények

Kárpáti Kamil

2009. október 17.


 

Kedves Főszerkesztő úr!

Köszönettel vettem kézhez a Búvópatak októberi számát. Külön is köszöntet kell mondanom hálás szívvel A fényhez hibátlan megjelentetéséért, a gondos tipográfiai kivitelezésért és Csernák Máté kifejező elktrográfiájáért.
A figyelmességét is köszönöm: Kabdebó Tamás 1994-es születésnapi Magyar Nemzet-írásának felidézését.
Ottó Ferenc, Kodály egykori tanítványa és József Attila barátja a váci börtön –  Kabdebó Tamás által fölsorolt – költőinek is barátja volt; mindig is a Füveskert tagjának vallotta magát. A gödöllői Városi Múzeumtól kapott Attika (Madzagosok) c. Ottó Ferenc kézirat elején található verssorok az én Magyar ének 1951-ből c. váci versem 6., befejező strófáját képezik. Első megjelenésére csak az 1987-es Farkasa gyomrában lakik c. kötetemben kerülhetett sor. Ott már a 3. sor. „vész” szava helyett Vad áll, s a 4. sor: „Egyszál atomba zárlak, győzelem!” – re módosult. Az életműkiadás 2. kötetében (Relief egy fegyházról, Stádium, 1993) aztán így is véglegesítettem: „Szál atomba zárlak, győzelem!” A mostani, 2009-es Összes verseim  I. kötetének 132. oldalán is így található.
Ottó Ferenccel a börtönévek után is jóbarátok maradtunk. Egyik tehetséges tanítványát, a soroksári Bókkon Gábort (akit fiatalon ragadott el a halál 1999-ben) én vezethettem be a kortárs költészetbe, majd válogatott versei kiadásának utószavában írhattam Ottó Ferencről is, a mesteréről.
Végezetül szeretném felhívni Főszerkesztő Úr figyelmét, hogy 2009. november 20-án lesz (lenne) 80 éves Gérecz Attila, 1956 egyetlen költő hősi halottja. Óriás verse, a Sorsod művészete az általam szerkesztett azonos című kötet 44. oldaláról átvehető. (Ha szükséges, szívesen átküldjük.)

 

Tisztelettel és köszönettel,                     
Kárpáti Kamil

Mák Ferenc

2009. március 9.


 

Árpikám,
a lapot elküldem Mák Ferencnek, a szabadkai Aracs főszerkesztőjének, s így fogadta...
M.

Kedves Miskám,
köszönöm a küldeményeket, a Búvópatak igazán figyelemre méltó kiadvány, a rajongásig imádom a hasonló szellemiségű lapokat. A szememben többet érnek minden központi igyekezet szülte mímelt egyensúlyozásnál, mert abban mindig felülkerekedik a megfelelni igyekvés szándéka. Ez “csak” esztétikailag és etikailag (vagyis emberi léptékkel mérve) jó lap szeretne lenni, és ezért az is. És ami a legfontosabb: hogy őszinte. És örülök a benne szereplő írásodnak is.

Ölellek, Mákferi

Sarusi Mihály,
Mák Ferenc
2009. március 9.

Murányi László

2009. január 10.


 

Kedves Árpád,

köszönet az ismételten tiszta sorokért, a fegyelemért és figyelemért,melyet lapod mutat fel.
Nagyon késve -  már az " elfogadott" nyolcadik napon is túl - kívánok magunknak.... valami békességfélét az Uj Esztendőre s a nyitott-szeműség állapotát elsősorban azoknak, akik még nem látják, hogy egyazon bánat alatt vagyunk,legalább ezeréves, országot fogott, többségi, történelmi népként, ám ebben a  lerablott állapotban, idegenek, szecskanépek cselédeiként nem élhetünk itt tovább.
A Gondviselés adjon erőt, vezetőt s történelmi pillanatot, amikor a kétszer kettő józanságával kiálthatjuk szerteszét: elég volt!

Szeretettel gondolunk Rátok

Murányi Laci

2009. január 10.

Kiegészítő információk