Levelek, vélemények

Dr. Nagy Anna

2009. december 9.


 

Búvópatak Szerkesztősége
Kedves Árpád! Kedves Judit!

Köszönöm vigasztaló, együttérző soraikat. Köszönöm, hogy Tiborról megemlékeznek majd a lapban. Számomra most ez jelenti a kapaszkodót, ennek tudok örülni. És az Attikának, mert Tibornak nagyon szívügye volt, hogy egyszer nyilvánosságot kaphasson Ottó Ferenc írása. És megvalósult, teljesült. A Búvópatak októberi számát még kezébe tudtam adni… Örült, még reménykedtünk…
Sokszor eszembe jut a vajszlói kirándulás. Milyen jó volt együtt énekelni, beszélgetni a jóízű vacsora után! Tibor – naplójába írt bejegyzés szerint – nagyra értékelte, hogy „Cs. Árpád a feleségével átjött Kaposvárról”, reményeket fűzött a somogyi írócsoport kiválásához, önállósodásához, „majd átigazolok hozzájuk” mondta legutóbb, amikor szóba került köztünk az írócsoport helyzete. Átigazolt. Egy másik „írócsoportba”.
Kívánok sok sikert a további munkájukhoz, missziójukhoz. Amíg vannak ilyen emberek, célok, tettek, addig minden reményünk meg van, hogy higgyünk egy „szép, új világ”-ban. Kívánok boldog, áldott karácsonyt, munkában, eredményekben )gyökeres változásokban) gazdag új esztendőt Önöknek és minden munkatársuknak.

Pécs, 2009. december 9.

Tisztelettel és köszönettel:

Nagy Anna

Németh István Péter

2010. január 12.


 

Kedves Árpád!

Tegnap kaptam meg a januári szám elektronikus változatát, s nagyon örültem neki. Ne gondold, hogy önzőn csak annak, milyen jól mutatunk Imre barátommal Walter von de Vogelweide trubadur-köntösében:-), de magának a számnak, a kék égboltnak
már tavasz előtt a templomocska fölött, ahogyan a borítóra van máris
fénnyel írva.

S kérlek, add át Juditnak ezt a pár sort, nem találom az e-mail-címét, s én nem vagyok egy PC-guru...

+

Kedves Judit!

Tiszta szívből gratulálok a kitüntetéséhez, amiről a folyóiratban olvastam. Kívánok hozzá is való élményeket, értő-szerető visszajelzéseket ráadásképpen, ha lehet: folyamatosan, mert azok hitelesítik igazán az elismerést, amiket az új esztendőben szűkebb baráti és tágabb szellemi körében, hiszem, kapni fog.
Velem s közelemben szilveszteréjen, amit évek óta édesanyámmal töltök, talán éppen a Kinga nevű novellahőse volt, aki félretette a (számomra is oly kedves) könyveket... (Aztán persze az évek alatt csak aláhuzigáltam a Funtineli boszorkányból a legszebb folyóvíz leírásokat,  amik a rengeteg fái alatt ezer reflexszel villództak.)

Szeretettel gratulál: István Tapolcáról

+

Kedves Árpád - folytatom, immár újra Neked, vagyis Kettőtöknek - szívbemarkoló Tibor utolsó levele. Ez volt az első karácsony vagy másfél évtizede, hogy nem kaptam az ismerős betűkből dicséretet. Tibor arányérzéke, mértéke, szorgalma, korrektsége (amit az írástudók előszeretettel hanyagoltak már a XX. században) mindigre példa marad.

Munkátokhoz sok jó erőt, derűt is kívánok a Búvópatakhoz való ragaszkodással:

Pista



Tamásy Sára

2009. december 18.


 

Kiegészítő információk