Szirmai Péter
2008. március
Kedves Árpád!
Meglepetés és öröm volt megnyitni a Búvópatak 2008-as márciusi számának elektronikus változatát. Megtiszteltetésnek érzem, hogy egy lapszámnyi szünet után ismét szerepelhettem a folyóiratban. Köszönöm.
Színes és színvonalas a lapszám. Bevallom legnagyobb örömmel Rippl-Rónai József köszönt?jének írott változatát olvastam. Igazi különlegesség.
Nagyon tetszett Papp Árpád b?séges humorral, anekdotázó kedvvel láthatott cikke. Pár mondat után, bravúrosan, el tud jutni a könnyed témától, a mélységesen tragikus hangvételhez.
Megfontolandó, az össznépi búslakodás említése a régi somogyi március 15-ék felidézésér?l szóló írásban. Hihetetlen, hogy mi magyarok, mennyire hajlamosak vagyunk a melankóliára. A maradék többség pedig, elképeszt?en felel?tlen.
Iszonyú Wass Albert sorsa, s ezek a sorok: -Cserbenhagytak a magyarok, huszonhét hosszú és küzdelmes esztend?n keresztül. Elég volt.- Hihetetlen, hogy mennyire nem talált támogatásra Amerikában, az emigrált magyarok körében, akik képtelenek voltak évi 3000 ft-nak
megfelel? dollárt áldozni, a magyar igaz történelmet és kultúrát bemutató kiadójára, ahogy olvastam t?le valahol.
Sarusi Mihály bölcs válasza is tetszett: „Jól érzem magam távol az irodalmi élett?l, a különféle csoportoktól, eseményekt?l, hisz efféle környezetben születtek (mondjuk) Madách és Tolsztoj m?vei is.”
Az utolsó oldalon izgalmas Csernák Máté Kapu cím? elektrográfiája.
Baráti üdvözlettel:
Szirmai Péter
2008. március
