2022. július 14.
Kedves Árpád!
Oly örömmel nyitottam ma a folyóirat borítékját! (Jött, ugye a postával.) Majd csodáltam a szinte élő Tűzet, a borítón. Aztán lapoztam és lapoztam. Futtán előbb, rossz szokásom szerint.
De végül, mintha halak volnának a súlyos és fájó szavak, Judit Asszonytól, és Tőled; fogtam ki őket a Patakból!
Nézhetem, emlékezhetek...
Elmondtam Árnak is, telefonban, a délutáni oldalfektetése előtt. Elakadt a szó.
Hogyan, miért?!
Ő aztán máris menesztett, hogy nyújtsam ki a kezem. Legalább pár tallér erejéig. Biztatásként, köszönetként. Kiadások lehetnek...
A BÚVÓPATAK egy korszak lett az életünkben!
Köszöntünk Árral Mindenkit ott! Kaposvárott! Óh, a Búvópatak munkatársait! Csernák Bálint művész-kezét külön áldva.
Judit Asszonyt nagy-nagy szívvel!
Katának kézcsók!
Neked pedig, hálám és együttérzésem jeléül küldöm ezt a fordításomat a svédek egyik nagy koszorús költőjétől, Verner von Heidenstamtól.
A külsőleg is gyönyörű könyvét 2000 január 31-én kaptam apósomtól, a 60. születésnapom elébe. Itt van velem a Hegyen.
Mert hogy van egy berzsenyis verse, mégha egy másik században élt és írt is:
VÉGÉN AZ ÚTNAK a címe.
Az első sorában "embernek" mondja az embert, majdnem hogy "Hé, te!". De három sorral lejjebb "király"-nak szólítja.
Mögötte a gondolat: minden ember a saját élete királya lesz! (Az elért bölcsességben.)
S tudom, hogy Te az vagy: KIRÁLYA életednek!
Tessene a fordítás, itt alant: Ár lektorálta!
Vale!
Isten megáldjon, kedves Árpád!
Verner von Heidenstam
VID VÄGENS SLUT
Vis, o människa, det blir du först,
när du hinner till de aftonsvala
höjders topp, där jorden överskådas.
Konung, vänd dig om vid vägens slut,
vila där en stund och se tillbaka!
Allt förklaras där och allt försonas,
och din ungdomsriken hägra åter,
strödda än med ljus och morgondagg.
. . .
Verner von Heidenstam
VÉGÉN AZ ÚTNAK
Bölccsé, ó ember, akkor leszel,
mikor felérsz az est-hűs ormok
fokára, hol belátható a föld.
Király, fordulj meg végén az útnak,
pihenj kicsinyt, és nézz onnan vissza!
Kiviláglik és megbékél minden,
és kél ott ifjúságod álomképe,
fénnyel és harmattal hintetten.
Svédből: Bérczy József
Lektorálva Elisabeth Bérczy Bernström által.
Jegyzet: Verner von Heidenstam svéd író, költő, 1859-1940. Nobeldíj: 1916-ban.
A költemény újra és újra olvasva a Szent György-hegyen, a költőnek a Bonniers kiadónál, Stockholmban, 1929-ben megjelent VALLFART OCH VANDRINSGÅR (ZARÁNDOKLAT ÉS VÁNDORÉVEK) című kötetében. bj
