Pósa Zoltán: Pannon tájak különleges ízei
Magyar Nemzet Online – Kultúra
Pannon tájak különleges ízei
2011. szeptember 5. 11:30
Pannónia különleges, aranyfény? dombjai, szelíden b?vös kisugárzású tájai számos kiemelked? költ?, képz?m?vész alkotói fantáziáját megmozgatták már. Árkádia, a mitológiai görög pásztorvilág idilli békéjét idézi Németh István Péter Gyorsportré Papp Árpádról ázott bazalt fényében cím? emlékezése a tavaly elhunyt költ?, m?fordítóra a Búvópatak cím? kaposvári folyóirat kora?szi számában.
Papp Árpád Metszéspontok cím? verskötetében a Balaton környékének mediterrán auráját is megénekli, s talán az sem véletlen, hogy ? volt az újgörög költészet leghívebb hazai tolmácsa is. Mivel nem rejtette véka véleményét a diktatúráról, emigrációba kényszerült. Nem külföldre menekült, hanem költ?i szépség? irodalomtörténeti esszékbe és a m?fordításokba vonult el. Papp Árpádnak nemcsak a saját versei, hanem az általa magyarított európai költ?k munkái, s az esszék is senkivel össze sem hasonlítható szerves egységben teremtenek egyedi életm?vet.
A lap alapító f?szerkeszt?je, Csernák Árpád író, színm?vész kifejezetten törekszik elfelejtett, immár elhunyt valódi tehetségek (újra) fölfedezésére, és hasonlóképpen méltatlanul sokáig háttérbe szorított él?k megszólaltatására. El?bbire példa, hogy a lap legutóbbi számaiban folyamatosan jelennek meg két, 1956-os forradalmár költ?, az 1956 november 7-én h?si halált halt Gérecz Attila, valamint az 1979 karácsonyán öngyilkosságot elkövet? költ?, prózaíró, Béri Géza munkái. Mindkét költ? m?veit posztumusz rendezte sajtó alá 1990 után költ?- és cellatársuk, Kárpáti Kamil, az általa alapított Stádium Kiadó gondozásában. Az augusztusi számban ifjú Béri Géza, a költ? fia emlékezik édesapjára, „az elfelejtett költ?re”, kinek 1992-ben kiadott önálló könyvéhez utószót írt. Beszélt arról, hogy édesapja üldözése, háttérbe szorítása rá is árnyat vetett, de ? akkor is büszke volt arra, hogy Béri Géza fia, amikor ?t is zaklatták apja miatt. Hálás mások mellett Kárpáti Kamilnak, a Búvópataknak és f?szerkeszt?jének, Csernák Árpádnak, hogy nem hagyták feledésbe menni édesapjának rendkívüli életm?vét.
A sokáig mell?zött él?k közül gyakran szerepel a Búvópatak hasábjain Kárpáti Kamil, Hegyi Béla, Sarusi Mihály, a fiatalabbak közül Kovács Em?ke, Németh Péter István és az a kiváló költ?, akit életútinterjúban szólaltat meg Farkas Judit, a Búvópatak f?munkatársa. Baán Tibor csöndes szavú, tizenöt értékes kötettel rendelkez? költ?, kritikus azok közé tartozik, akik a kikezdhetetlen tradicionális értékek felmutatásával fejezték ki akarva, de akaratlanul is különállásukat a három tés (támogatás, t?rés, tiltás) Aczél–Kádár korabeli kultúrpolitika éveiben. Különutasságra rendelte el polgári származása is az 1946. május 26-án született költ?t, akinek szüleit a háború pusztításai, a szegénység és a kommunizmus térnyerése együtt ?zte el az akkor még külön településnek számító szül?faluból, Rákosligetr?l Pécsre. Azt is leírja, hogy a gyermek mesevágyó fantáziája átszínezte azokat a viszontagságokat is, melyekt?l a szül?k igen csak szenvedtek. „Kaland volt nekem a szegénység/Nem tagadom/Az ötvenes évek/Mesebirodalom/Képtelen voltam/Megérteni, hogy anyám miért rohan/Örök kialvatlanul/Talán sose aludt” – emlékezik a Portré – magyarázattal cím? versében.
A gyerek Pécsnek is csak a különleges szépségét élvezte, nem érezte át, mit jelent szüleinek az életforma-változás. Feln?tté a gy?ri bencés gimnázium nevelte, a sok kit?n? tanár közül is kiemelkedett a Rákosi-korszak börtönéb?l kiszabadult internátusvezet?, Csizmadia Ger?, ki költ?i tehetségének kibontakozását dajkálta. Munkás, f?iskolai, esti egyetemi évek, utazások remélt végpontjaként tért vissza Rákosligetre, ahol ma is él családjával, megbecsült tanárként, kritikusként, s mindenekel?tt költ?ként is újra otthonra lelvén. Madárház, Alvilági anzix. Az egység álma, Szentély – és sorolhatnánk versköteteit, melyekben míves egységet alkot a formai kísérletez? és a keresztény hagyományokban gyökerez? szemlélet.
Pósa Zoltán
